Vegyes érzésekkel ültem le a negyedik évad utolsó része elé. Egyrészről örültem, mert a szezon legjobb részét láthattam. Másrészről viszont sírtam, mert mostantól közel egy évet kell várnom arra, hogy újra a részese lehessek a nagy westerosi sakkjátszmának. Ráadásul olyan résszel búcsúztunk egy időre a sorozattól, ami méltán nyerheti el a legjobb Trónok Harca-epizód díjat.

A nagy karakter tisztogatás után vágunk neki az új szezonnak

Mint minden részre, úgy az évadzáróra is igaz az, hogy nagyon nehéz róla úgy véleményt, kritikát írni, hogy az végig spoilermentes maradjon. Általánosságban azt tudom elmondani erről az epizódról, hogy az a fajta önmegtartóztatás, ami a korábbi epizódokban végig érezhető volt, itt most nem érvényesült. Egyszóval: a készítők elszabadultak. Muszáj is volt nekik, hiszen rengeteg függőben lévő szál maradt az utolsó részre, amit el kellett varrniuk. És ez sikerült? Én, mint laikus, aki nem olvasta a könyveket, az kell, hogy mondjam: maximálisan.

Ugyan választ kaptam egy csomó kérdésemre, viszont cserébe kaptam helyette egy tucat újat. Az egész Trónok Harca ezért engem kicsit az egyik ókori mitológiai szörnye, a Hidrára emlékeztet. Hiába vágták le a fejét, rögtön kettő nőtt a helyére. Itt is ez a helyzet: hiába zárnak le egy történetszálat vagy válaszolnak meg egy kérdést, rögtön kettő vagy több nő a helyére.

Elmondhatom talán még azt is, hogy a durván 62 perces játékidő alatt elég sok szereplőtől kellett érzékeny búcsút vennem. Köztük volt egy olyan karakter, akit a kezdetektől kedveltem. Volt viszont olyan is, akit épp csak most kezdtem megszeretni. A legnagyobb meglepetést viszont annak a szereplőnek az elhalálozása okozta, aki az egyik, ha nem a legnagyobb tekintéllyel, befolyással és hatalommal rendelkezett Westeros-on. Épp ezért nem is gondoltam volna, hogy ilyen korán távoznia kell az élők világából. Azt meg pláne nem, hogy ilyen megalázó körülmények között.

Lezárult egy történet a Falnál, de rögtön kezdődött is egy új

 A kilencedik epizódban megtörtént a sorozat történetének legnagyobb csatája, amit Fekete Várban és annak közvetlen környezetében vívtak meg. Havas John-ék ugyan visszaverték a Falon Túli Király-csapatait, ám azt mindenki tudta, hogy hosszú távon nem tudnak kitartani, hiszen sem muníciójuk, sem pedig emberi erőforrásuk nem volt ahhoz, hogy az idők végezetéig tartani tudják az Éjjeli Őrség legfontosabb erődjét. De még egy hétig sem.

Ez Havas John is tudta, ezért az évadzáró részben rögtön át is ugrott Mance Rayder-hez, hogy békét kössön vele. Itt jegyezném meg, hogy az utóbbi évadok legintelligensebb tárgyalása zajlott le a két karakter között. Nem rántottak azonnal kardot és fejezték le egymást, hanem intelligens emberek módjára leültek egy asztalhoz, hogy megvitassák a lehetőségeiket. Mint kiderült a vadak szándéka nem az volt, hogy kifüstöljék az utolsó varjút is Fekete Várból. Csupán menteni akarják az irhájukat a Falon túlra a közelgő tél elől. Mert a tél bizony egyre erősebb szelekkel érkezik.

A békekötésnek végül Stannis Baratheon vetett véget, aki hatalmasra duzzadt seregével leverte a vadakat és átmenetileg helyreállította a biztonságot a Falnál. A hangsúly az átmenetin van, mert kétlem, hogy ilyen egyszerű lenne ez az egész történet.

De ne is menjünk messzire, maradjunk továbbra is északon, mert végre-valahára a forgatókönyvírók újra elővették a negyedik évad legérdekesebb cselekményszálát. Bran Stark és a kis csapata végre megérkezett a látomásában látott fához.

Mondanom sem kell, hogy amint ezzel szembesültem, a vérnyomásom és a pulzusszámom a duplájára emelkedett. Kicsit tartottam attól, hogy az írók lesznek olyan „viccesek”, hogy csak a jövő évad elején engedik meg a fiatal Stark-fiúnak azt, hogy ráleljen az igazságra. Szerencsére tévedtem.

Újfent kalapot emelek a sorozat effektjeiért felelős szakemberei előtt, mert olyan látványos csatát varázsoltak elénk, ami egyáltalán nem megszokott a tv-sorozatok világában. Bizonyára emelhettek valamennyit a Trónok Harca-költségvetésén, mert ennyi látványos harci jelenetet az elmúlt három évadban nem kaptunk.

De itt most egyáltalán nem a harc volt az érdekes, hanem maga a nagy mágus vagy istenség – sajnos nem tudom, hogy mi a pontos megnevezése, talán ti tudtok ebben segíteni – mondanivalója a fiatal Stark fiúnak. Tulajdonképpen felvázolt egy olyan jövőt, amiért már most meg akarom nézni az ötödik évad premierjét!

Daenerys példát statuál, az Ördögfióka pedig megfizetette az adósságát

Néhány szereplőt leszámítva – Lord Baelish, Sansa – próbáltak mindenkire időt szakítani. Így a tördelt szerkezetű epizódban nagy szerepet kapott a sorozat két legnagyobb népszerűségnek örvendő karaktere, Viharbanszületett Daenerys és az Ördögfióka.

Kezdjük az előbbivel. Nála körülbelül ott hagytuk abba a történetet, hogy drámai körülmények között elbocsájtotta egykori legfőbb bizalmasát és hű tanácsadóját, Jorah Mormont-ot. Ezúttal még súlyosabb problémával találta szembe magát: a sárkányai olyan korba léptek, amikor már nem hallgatnak az anyukra. Csak amíg a valóságban egy gyerek maximum titokban elszív egy szál cigarettát vagy elmegy inni egyet a haverokkal, addig Daenerys sárkányai sajnos tragikusabb dolgokat követnek el az anyuk tudta nélkül. Továbbra is tartom azt, hogy amit Emilia Clarke-karakterével művelnek az hihetetlen. Gyönyörűen formálódik előttünk a jelleme, amihez a színésznő is rendkívül átszellemülten asszisztál. Mindig a legjobb és legracionálisabb döntést hozza meg egy olyan világban, ahol a tisztesség és a becsület maximum leírva létezik. Most is meglépett egy olyan dolgot, amit rajta kívül nem sokan tennének meg.

Az igazán meglepő fordulatot most is - mint eddig oly sokszor - Tyrion Lannister-nek köszönhetjük. Nem árulom el pontosan, hogy mit és miért tett, mert ezt az élményt végképp nem szeretném senki elől sem elvenni. Legyen egyelőre elég annyi, hogy egy nyílpuskával megfizetett néhány adósságot. Valahol egyet tudok érteni vele, mert amin keresztül kellett mennie ebben az évadban, azt egyáltalán nem érdemelte meg. Most viszont tett róla, hogy mindenki átérezze a haragját és a csalódottságát.

Arya Braavos-ra tart

Említésre érdemes még Arya és a Véreb történetszála. A törékeny szövetségük bizonyos körülmények miatt most végleg felbomlott. Ha korábban éltettem Daenerys és Sansa karakterfejlődését, akkor ugyanezt most meg kell tennem Arya esetében is. Hihetetlen, hogy milyen mértékű változáson ment keresztül. Noha már a történet hajnalán sem volt az a törékeny, gyengéd jellem, de mostanra már-már egy kis pszichopatává vált. Ildomos lenne végre megjegyeznem Maisie Williams nevét, mert amit ő is csinál, az szintén elképesztő. Látszik minden mozdulatán, minden grimaszán, hogy élvezi a karakterét.

Összességében azt kell mondanom, hogy a sorozat legjobb évadzáróját produkálta a negyedik szezon, tele fordulatokkal, meglepetésekkel. És a nagy karakter-tisztogatásnak köszönhetően a következő évad az eddiginél is izgalmasabbnak ígérkezik. Köszönöm az egész évados figyelmet, jövőre találkozunk!

Trónok Harca S04E09

Trónok Harca S04E08

Trónok Harca SO4E07

Trónok Harca SO4E06

Trónok Harca SO4E05

Trónok Harca SO4E04

Trónok Harca SO4E03

Trónok Harca SO4E02

Trónok Harca SO4E01

Csatlakozz közösségünkhöz a Facebookon! Csekkold videóinkat a Youtube-on.