Denzel Washington végre egy igazán ütős akció filmben tért vissza. Antoine Fuqua rendezésében egy kemény és ízig-vérig akciódús mozit láthatunk A Védelmező címmel. Korábban TV-sorozatként 4 évadot megélt filmből korrekt egész estés szórakozást raktak össze a készítők.

A blockbusterek világában hódító útjára indult Az útvesztő. A több kötetes könyv-adaptáció első része óriási siker. Az elmúlt években nem volt hiány a tini korosztálynak szánt adaptációkból. A Fecsegőposzáta, Jennifer Lawrence-szel és A beavatottból „Elfajzottjaként” megismert Shailene Woodley-val már betelt a női hősök „állás”. Végre férfi hőssel van dolgunk, ráadásul szinte egy ismeretlen arcot és nevet ismerhetünk meg jobban.

Az elmúlt évek zömmel mainstream szórakozásnak szánt magyar tömegfilmek jelentek meg, amik csak nagyon kevés esetben nyújtottak értékelhető szórakozást, sajnos a nézők szemében sikeresen eltemették a magyar filmgyártást. Szerencsére az Utóélet visszahozta azt, amit nagy betűs élménynek lehet nevezni.

Lois Lowry szűk húsz évvel ezelőtti ifjúsági regénye - az Alkonyat és Az éhezők viadala tinédzser trendeket követve - a szórakoztató mozivásznakon is megelevenedik. Az anti-utópia triviális kérdéseit feszegető alapmű mozgóképként sem állja meg a helyét az egyre népszerűbb zsáner mezőnyében.

A Bad Boys kaliberű akció-vígjáték bizony a nagy múltú és még nagyobb nevű hollywoody színészek nélkül is megállja a helyét. Ezek a fickók megállás nélkül kamuznak és mindent megtesznek azért, hogy jó kedvvel távozzunk a moziból.

A moziba járó közösségnek nem mindig a tipikus popcorn rágcsálós, szórakoztató filmekre fáj a foguk. Néha kell a mélyebb hangvételű, elgondolkodós mozi projekt. A Ha maradnék című film előzetese után (zene, szerelem, baleset, halál) egyértelmű volt, hogy az érzelmekre fog hatni. Ám a történet a romantikus irányból inkább a drámaiságba szeretett volna fordulni. Ezt kisebb-nagyobb sikerrel véghez is viszi, de nem tépi ki az ember szívét.

Rob Reiner A bakancslista és az Egy becsületbeli ügy direktora olyan nyugger romkomot hozott a tető alá, amiben Michael Douglas az ász, aki még bunkó stílusával is szerethető.

The Expendables 3., avagy A feláldozhatók három már a mozikban. A vérfrissítés kellett vagy sem, nem lett több a film elődeitől. Régi és új arcok találkoznak és A feláldozhatók 1-2 részének sajátos stílusa, hangulata is változott kicsit.

Vannak olyan filmek, amelyeknek a létjogosultságát erősen kérdőre lehetne vonni. Ilyen számomra például a G.I. Joe első és második része, amihez most sajnos a Tini Nindzsa Teknőcök is csatlakoztak, ami bebizonyította azt, hogy nem mindenből lehet szórakoztató filmet készíteni.

Menő srácok a gimiből, az egyetemre mennek drogot üldözni. Ki ne akarná az elcseszett egyetemi életét újra élni?! Most a Jump Streetben megteheted.

Philip-Seymour Hoffman utolsó előtti mozijában a hamburgi terrorelhárítás megbecsült tagjaként fut versenyt az idővel, hogy egy közel-keleti bűnözőt lebuktasson és megakadályozzon egy esetleges merényletet. Feszes, kém krimi-thrillert kaptunk!

Idestova kilenc éve várom, hogy Frank Miller-Robert Rodriguez formabontó, film noir hangulatú képregény-adaptációja folytatást kapjon. Nagy nehézségek árán, de idén végül bemutatásra került az Ölni tudnál érte alcímre keresztet Sin City-folytatás. A végeredmény? Kevésbé emlékezetes az elődjénél.