asdf

Az Utóélet valódi hungarikum

Az elmúlt évek zömmel mainstream szórakozásnak szánt magyar tömegfilmek jelentek meg, amik csak nagyon kevés esetben nyújtottak értékelhető szórakozást, sajnos a nézők szemében sikeresen eltemették a magyar filmgyártást. Szerencsére az Utóélet visszahozta azt, amit nagy betűs élménynek lehet nevezni.

Hollywoodi csillogással és pompával érkezett meg Zomborácz Virág első nagy játékfilmje, amivel először nem is a kishazánkban robbant be, hanem a nemzetközi szakmába, ugyanis az alkotása Karlovy Varyban óriási sikereket érhetett el. Ennél fogva jó előérzettel a legelegánsabb ingembe bújva koptattam a flasztert az impozáns filmszínházhoz, az Urániához közeledve. A felhajtás és az álomgyári pompa megidézése kevésbé, az Utóélet viszont annál jobban tetszett.Utoelet_06Már az alapkoncepció is nagyon érdekesen hangzik: egy lelkész fiának a történetét követhetjük végig, akinek a családi tragédia után már nem csak a saját szorongásaival, hanem a keménykezű, érzelmileg elutasítóbb apja elvesztésével, az általa hagyott űrrel és a rengeteg megválaszolatlan kérdéssel is meg kellett birkóznia. Teszi mindezt úgy, hogy a közvetlen környezetében – legyen szó az anyjáról, a fogadott testvéréről vagy épp egy másik papról – elborult, nagyon szélsőségesre írt karakterek veszik körül. És ez adja meg a filmnek igazán a sava-borsát. Papíron olyanoknak tűnnek, akikkel egyáltalán nem lehet azonosulni, ám az első pillanattól kezdve érezni lehet a mögöttük megbújó valódi személyiséget, ami az élet minden területéről merít. Ennél fogva egyáltalán nem papírmasé figurák, hanem hús-vér, lélegző, önálló alakok mozognak a vásznon, ami nem csak a magyar filmgyártásban, hanem a Hollywoodból érkező filmek tekintetében is üde színfoltként hat. Remélem, hogy a jövőben egyre több hasonlóan kidolgozott magyar karakterek köszönnek vissza a mozikból.utoelet_kritika_2A film másik hatalmas pozitívuma a humora. El kell felejteni azt, a mára már berögzült és minden alap nélküli hipotézist, miszerint a magyar filmekben csak magyar poénok lehetnek, ami egy új, nem túl hízelgő fogalmat vezetett be: erőtlen, mesterkélt, kínos. Ezúttal erről szerencsére nincs szó. A mainstream, könnyedebb humor mellett a sokkal izgalmasabb, csípősebb és kendőzetlenebb fekete humor itatta át a forgatókönyvet, ami a kiváló színészeknek köszönhetően még erősebben köszönnek vissza.

Érdemes lesz megjegyezni Zomborácz Virág nevét is. Az Utóélettel számomra hatalmasat bizonyított, már most nagyon várom, hogy bejelentse a következő filmjét. A színészi garnitúrát is hatalmas dicséret illeti, hiszen olyan szereplőgárdát sikerült összeverbuválni a filmben, akik eddig nem a producerek gyorshívójának első pár számán szerepeltek. Kristóf Márton a magyar filmgyártás jövőjének egyik meghatározó alakja lehet. És annak is kell lennie. Mellette szintén csillagos ötöst érdemelne Gálffi László és Anger Zsolt is.utoelet_kritika_1Az Utóélet díszbemutatójának a végén vastapssal jutalmaztuk Zomborácz Virágot, amit maximálisan meg is érdemelt. Habár nem tisztem és nem is lenne szabad kérnem tőletek semmit, de ezúttal öncélúan felhatalmaztam magam: szeretném, ha minél többen váltanátok mozijegyet a filmre. Sajnos, mint minden más szakma, a filmes is a bevételek alapján könyveli el a filmek sikerét vagy bukását. Nagyon szeretném, ha az Utóélet magyar forinttengerben úszhatna, mert ezt a kezdeményezést, aminek az alapköve most letételre került, bizony folytatni kell tovább. De ehhez mindenkire szükség van.

Utóélet

színes, magyar film

szereplők: Kristóf Márton, Gálffi László, Anger Zsolt, Petrik Andrea

rendező: Zomborácz Virág

forgatókönyvíró: Zomborácz Virág

Mozibemutató: 2014. szeptember 11.

Játékidő: 95

Korhatár: 16

Megosztás facebookon