asdf

Pókember kalandjai Hollywoodban 2. rész

  • Szerző: P. Kristóf
A Marvel legismertebb szuperhőse nemsokára ismét behálózza a mozikat, ugyanis május elsejétől vetítik nálunk A csodálatos Pókember második részét. A pókszabású szuperhős azonban már szinte veteránnak számít, hiszen megjelenése óta folyamatosan láthatjuk őt, ezért összegyűjtöttük, hogy félévszázados karrierje alatt milyen módon dolgozták fel történetét.

Az élőszereplős sorozat: A csodálatos Pókember (1977-79)

pókember

Pókember kalandjaiból először 1977-ben készült élőszereplős feldolgozás, mégpedig A csodálatos Pókember címmel egy 13 részes tévésorozat formájában. A bevezető rész egy másfél órás tévéfilm volt, melyet később még a mozikban is bemutattak. Ezt követően öt epizód készült még az évad végéig, mely kifejezetten sikeresnek bizonyult. A második évadra mégis néhány változtatást eszközöltek a producerek, mert a felnőtt közönséget is meg szerették volna nyerni maguknak. Az ekkor levetített hét rész után azonban törölték a műsort, mert a nézpknek nem tetszettek a változások, Stan Lee pedig hevesen bírálta a műsort, amiért nem szerepeltek benne a gonosztevők és erősen eltért a képregény sztorijától is. A címszerepet a filmtörténelem során elsőként Nicholas Hammond játszhatta el, aki később társaitól eltérően még a megfelelő technikai háttér nélkül meglehetősen idióta akciókba keveredett a röhejes pizsamájában.

Kísérletek egy mozifilmre

Bár a sorozat újravágott részeiből elkészített három másfél órás tévéfilm tekinthető az első élőszereplős Pókember filmnek, a mozivászonra nem sikerült betörnie az egyik legnépszerűbb szuperhősnek, pedig többször is megpróbálták tető alá hozni a dolgot. Először a Cannon Films vágott bele, 1985-ben öt évre megvették a karakter jogait. Igyekeztek kihasználni a rendelkezésükre álló időt, ezért Tobe Hooper rendezőt szerződtették le a film elkészítésére, akit A texasi láncfűrészes mészárlás és a Poltergeist című filmek kapcsán lehet ismerős. Az első problémák akkor kezdődtek, amikor a producerek félreértették a történet koncepcióját és azt hitték, hogy Peter Parker egy baleset folyamán óriási pókká változik, hiszen egy ilyen forgatókönyv elkészítésére adtak utasítást. 

pókember

Stan Lee felháborodásában azonnal új írókat keresett, akik már közelebb álltak a valósághoz, de ők is átértelmezték az eredettörténetet, az ő változatukban Dr. Otto Octavius félresikerült kísérletének következtében jön létre a szuperhős, de egyben ez változtatja át őt Octopus-szá is. Közben leváltották Hoopert és helyette az Ütközetben eltűnt rendezője, Joseph Zito kapta meg a lehetőséget az első Pókember mozifilm elkészítésére. A studió a korban jelentősnek számító 10-20 millió dollár közötti összeget szánt a filmre, amelynek már főbb szereplőit is megtalálták. Tom Cruise lett volna Pókember, Bob Hoskins pedig Octopus, míg May néni karakterének eljátszására Lauren Bacall és Katherine Hepburn is esélyes volt. Stan Lee pedig kifejezetten ragaszkodott hozzá, hogy ő lehessen J. Jonah Jameson. Végül a He-Man - A világ ura és a Superman IV. bukása annyira kimerítette a céget, hogy megpróbálták lecsökkenteni a film költségvetését, ami miatt Zito otthagyta a projektet.

pókember

Miután a Cannon Films másfél millió dollárt költött az előkészületekre, úgy döntöttek, hogy ejtik a dolgot, hiszen a csőd szélére kerültek. A céget a Pathé vásárolta fel, de az alapítótagok egyike megtartotta magának Pókember jogait, sőt két évvel meg is hosszabbította azt. Saját produkciós cégén keresztül független módon, olcsón akarta összehozni a korábban elkészített forgatókönyv adaptációját, 1989-ben cannes-ban azt nyilatkozta, hogy már szeptemberben elkezdhetik a forgatást. Ekkor Stephen Herek rendezte volna a filmet, de szereplőket már nem sikerült találniuk.

pókember

Aztán a True Lies forgatása után James Cameron beadta a Pókember forgatókönyvének általa kiegészített változatát, ezzel jelezve érdeklődését a projekt iránt. Ez még nagyon hasonlított a Connan Films eredeti változatára, csupán néhány kiegészítés különböztette meg tőle. Akkori kedvenc színészét sem akarta kihagyni a buliból, au ő változatában Schwarzenegger lett volna Octopus. Később egy alternatív forgatókönyvet is benyújtott, mely már jóval inkább a saját történetét tartalmazta. Végül 1992-ben le kellett állítani ezt a projektet is jogi és pénzügyi problémák miatt.

pókember

1995-ben az MGM megszerezte a forgatókönyv jogait, majd be is perelte a Marvelt és az előkészületekben részt vevő cégeket csalás miatt. A Marvelt csak az újraszervezés mentette meg a csődtől, a bíróság pedig kimondta, hogy lejárt a korábban kötött egyezség határideje, így Pókember jogai visszakerültek hozzájuk. 1999-ben pedig továbbadta ezt a Columbia Pictures-nek, ami ismét felháborította az MGM-et, hiszen a forgatókönyv joga őket illette. Ezt követően hatalmi harc bontakozott ki a két nagy studió között. A Columbianak sikerült megszereznie egyes James Bond történetek jogait, így szerettek volna egy új 007-es filmsorozatot elindítani, ami hatalmas érvágás lett volna az MGM számára, akiknek ez volt a legnagyobb sikerű produkciójuk az elmúlt években, míg az MGM Pókember filmje a Columbia számára lett volna előnytelen. A vitát úgy sikerült rendezni, hogy mindkét fél elállt a terveitől, James Bond maradt az MGM területe, cserébe a Columbia megkapta a Pókember forgatókönyvének jogait tőlük, így több, mint egy évtizednyi sikertelen próbálkozás után végre megkezdődhetett az első Pókember film elkészítése.

Lájkold vagy oszd meg ismerőseiddel. 
Csatlakozz közösségünkhöz 
a Facebookon! Csekkold videóinkat a Youtube-on.

Megosztás facebookon