Mára már azt is elmondhatja magáról, hogy van egy jól jövedelmező filmsorozata (Mission Impossible), és a karrierje megroppanása után kellő akarattal és alázattal vissza tudott térni a legnagyobb sztárok közé. Az „utolsó szamuráj” ma ünnepli az 52. születésnapját!

Lestat de Lioncourt - Interjú a vámpírral

Természetesen az Interjú a vámpírral című filmjével kezdjük a szülinapi válogatást. Manapság ha az ember meghallja ezt a címet egyből Brad Pitt és Tom Cruise neve és arca ugrik be először. Most csak az utóbbival foglalkozom, hiszen ő az ünnepelt. Anne Rice fantasztikus, de nehezen adaptálható könyvéből Neil Jordan készítetett lenyűgöző filmet. Ahogyan a címből is kiderül: egy vámpír add interjút egy törtető újságírónak, aki ezzel megírhatja élete nagy sztoriját. Többek között Tom Cruise-on keresztül ismerhetjük meg a vámpírok életét, miközben elgondolkodunk azon, hogy halandónak vagy halhatatlannak jobb lenni. Az amerikai sztár hihetetlen mélységekig jutott el a figurájával. Elképesztően jó volt látni, hogy egy szürreális karakter, aki csak a rémmesékben él, hogyan töltődik fel valódi élettel és érzelmekkel, miközben egyszerre utáljuk és sajnáljuk. A film élményhez csak hozzá tesz az egyedi látásmódú vizuális képi megjelenítés. Fantasztikus film, aki esetleg nem látta még, az sürgősen pótolja!

Ethan Hunt - Mission Impossible

Tom Cruise karrierjének legmeghatározóbb szerepei közé tartozik a Mission Impossible. Nem sok színész vagy színésznő mondhatja el azt magáról, hogy szerepel egy nagyon sikeres és jövedelmező franchise-ban. Ráadásul az amerikai sztár nem csak a színészi feladatokat látja el, hanem a Cruise/Wagner produkciós cégen keresztül a filmek készítésének munkálataiból is oroszlánrészt vállal magára. Ki lehet mondani, hogy a M:I-filmsorozat Tom Cruise saját gyermeke, ami bizony a játékából is erősen átüt. A karaktere részről-részre egy szélesebb ívet fut be. Az első részben, amelyet a zseniális Brian De Palma rendezett, Ethan Hunt inkább csak válaszokat keresett és bosszút akart állni a bevetés közben tragikus körülmények között elhunyt társaiért. A második részre a karaktere motivációja megváltozott: nem csak a világ, hanem a szerelme élete is veszélyben forgott. A gondok a Mission Impossible-lel itt kezdődtek. Amíg az első felvonás alapjaiban a thriller műfajból merítkezett, addig a második rész átment egy kicsit James Bond-replikába. Ethan Hunt tulajdonképpen egyszemélyes hadseregként mentette meg a világot. Ugyan voltak társai, de túlságosan jelentéktelenekre sikeredtek. Ekkor a kritikusok és a rajongók nagy része is úgy gondolta, hogy Ethan Hunt ideje lejárt. Ám erre a rendezőváltáson átesett franchise harmadik része J.J. Abrams irányításával alaposan rácáfolt. Tom Cruise is sokkal lendületesebben játszott, jobban akart és azzal, hogy behoztak neki egy sokkal súlyosabb magánéleti szálat, végre kiélhette a drámai oldalát is. A Fantom protokoll-ban ezt a családi hátteret eltűntették és Tom Cruise-t újra az ügyeletes akciósztár szerepébe „kényszerítették”. Ennek ellenére is sikerült bebizonyítania azt, hogy a franchise még mindig képes nagyon magas fokon égni, főleg Tom Cruise-zal a főszerepben.

Pete 'Maverick' Mitchell hadnagy - Top Gun

Top Gun-ból még az is láthatott jeleneteket, aki magát az alkotást nem ismeri. Ennek az oka az, hogy rengeteg filmben és sorozatban feldolgozták már egy-egy ikonikusabb pillanatot. Az 1986-ban bemutatott akciófilmnek sikerült a legnagyobb hollywoodi sztárok közé reptetnie Tom Cruise-t, akinek a játékában végig érezni lehetett azt a bizonyítási vágyat, ami nem csak a karakterében, Maverick-ben volt meg, hanem benne is. Emiatt a közös nevező miatt sikerült teljes szimbiózisba kerülnie a figurájával, akinek rá kellett jönnie arra, hogy a nagysághoz vezető út bizony kőkemény áldozatokkal és buktatókkal jár. Remekül jelenítette meg a hitét, bátorságát, elszántságát vesztett pilótát, aki a saját korlátait legyőzve végül feláll a padlóról. Közhelyesen szólva ebben a filmben nem Tom Cruise játszotta el a karakterét, hanem fordítva: a szerep játszotta el őt. És ettől bizony olyan filmélmény lett a Top Gun, ami generációk filmes ízlését határozta meg.

Mitch McDeere - A cég

John Grisham egyik legjobb regényéből készült adaptáció, A cég szintén nagyon fontos állomásnak számított az ünnepelt amerikai filmsztár karrierjében. Ekkor már Golden Globe-díjjal és Oscar-jelöléssel a háta mögött, rengeteg tapasztattal felvértezve érkezett a világ egyik legjobb krimi/thriller regényírójának a világába. Tom Cruise játszhatta el a könyv főszereplőjét, Mitch McDeere-t, aki frissen diplomázott ügyvédként jól kereső állásra vágyott. Kapkodtak is utána a cég, mert a fiatal, ambiciózus jogász remek eredményekkel fejezte be az egyetemet. Mitch végül a legjobb kondíciókat kínáló ügyvédi céget választotta, ahol olyan emberekkel dolgozhatott együtt, mint Gene Hackman. A film rendezőjét, Sydney Pollack-ot dicséri, hogy remek színészvezetéssel ki tudta hozni Tom Cruise-ból a maximumot. Remek íve lett a játékának, ahogyan a kezdeti naivitásból átment kőkemény „harcosba”. A végén már ő leckéztette meg azokat, akik bűnbakként fel akarták használni. A karakter jelleméből adódóan Tom Cruise akciózhatott is egy kicsit, miközben a játékát remek drámai érzékkel itatta át. Kétség sem férhet hozzá, hogy A cég karrierjének egyik legjobb filmje.

Nathan Algren - Az utolsó szamuráj

Sajnos Az utolsó szamuráj című filmje abba az időszakba esik, amikor elkezdődött Tom Cruise karrierjének - átmeneti - leáldozása. A neve már nem jelentett akkora garanciát az anyagi sikerre, mint régen, ami már ennél a filmjénél is tetten érhetővé vált. A 140 millió dollárból forgatott film Amerikában végül csak 111 millióig jutott és bár a világ többi országa megmentette a sztárt a nagy leégéstől, ezt így is intő jelnek vették a producerek. Pedig Tom Cruise egészen fantasztikusan játszott! Talán azóta sem alakított olyan nagyot, mint Az utolsó szamurájban, amikor a játékában ismét fellobbant a Top Gun-ban érzett tűz és a bizonyítási vágy. Egy olyan karaktert alakított, aki a polgárháború és viszályok után már nem találja önmagát a világban. Mivel nincsenek harcok, nem érzi fontosnak magát és azt, amit képvisel. Aztán egy nap a megtört Nathan Algren olyan ajánlatott kap, ami újra visszahozza őt az életbe. Japánba utazik, ahol újra a katonai értékrendjének és feladatinak szentelheti az életét. Tom Cruise játékában a megvilágosodást volt a legjobb nézni. Illetve azt az utat, amit bejárt az elejétől egészen a végéig. Már önmagában azt elveszett ember-figuráját is hitelesen hozta – talán kicsit a saját példájából is merített -, de a végső nagy rádöbbenést, hogy talán nem is azok az eszmék a követendőek, amikben eddig hit, egészen fantasztikusan domborította ki. Széles érzelmi skálán mozgott, amihez bevetette az összes színészi kellékét, ami megtalálható volt az eszköztárában. Végre újra együtt lélegzett a szerepével. Ezzel az alakításával végül Golden Globe-jelölésig jutott.

Ron Kovic - Született július 4-én

Nem hagyhatom ki a válogatásból azt a filmet sem, amiért Tom Cruise a Golden Globe-díj mellett egy Oscar-jelölést is begyűjtött, és amire a legbüszkébb lehet. Oliver Stone Született július 4-én c. filmje mentes mindattól a giccsbe forduló amerikai önérzettől, ami a legtöbb hazafias filmet átitatja. Sőt mi több: a mesterművén keresztül önkritikusan is szólt a saját hazájáról. Tom Cruise egy olyan katona szerepében tündököl, akinek az élete fenekestül felfordult a vietnámi háború miatt. Az átélt borzalmak után hiába tért haza, többé már nem találta a helyét. A hazájáról alkotott idealizált kép ezer darabra hullott szét. Csak úgy, mint - jó értelemben – Tom Cruise játéka. Teljesen máshogy játszott a háború végeztével. Olyan kiemelkedő és egyenletes teljesítményt nyújtott végig, hogy öröm volt nézni. Fantasztikus film!

Bill Cage - A holnap határa

A holnap határában nyújtott alakítására igencsak ráborul a csúfos anyagi leégés árnyéka. A 178 millió dollárból forgatott film még mindig csak 85 milliónál tart Amerikában, pedig már négy hete vetítik a tengerentúli mozik. Nem is tudom, hogy utoljára mikor éget így le Tom Cruise a kasszáknál. Pedig A holnap határával semmi gond nem volt, sőt! Olyan blockbusterre sikeredett, aminek a forgatókönyve nem úgy nézett ki, mint egy tésztaszűrő. Nem voltak rajta idegesítően ostoba lyukak.  Tom Cruise sem azt a tipikus akcióhős figurát hozta, mint amit például a Mission Impossible-ben szokott. Összetettebb karaktert kapott, akinek fokozatosan rá kellett jönnie arra, hogy egy örökös körforgásban él: meghal – feléled – meghal - feléled.  A kilátástalanságból csak egy kiút van: ha a kezébe veszi a saját sorsát. Tom Cruise végig nagyon szépen lavírozott az akcióhős és a megoldást kereső esendő ember közötti vékony mezsgyén.