A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső nem csupán Jason Statham karrierjét indította el, de az azóta kultikussá váló rendező Guy Ritchie, valamint a focistából színésszé avanzsáló Vinnie Jones is itt kezdte el a filmezést. Statham ezelőtt utcai árus volt, elég éles váltás volt ez számára, de már ekkor bebizonyította, hogy igenis a képernyőre való. De ez az angol gengszterfilm itt nem állt meg, az egész műfajt megújította. A képi megoldások, a pergő párbeszédek és a szokatlan fekete humor azóta a rendező védjegyévé váltak.

A film a londoni alvilág különböző figuráit mutatja be négy barát történetén keresztül. A film olyan eredetire sikerült, hogy azonnal sztárrá váltak vele a kezdőnek mondható figurák, két évvel később Ritchie ezt a sikert megismételte hasonló hangvételű és stílusú második alkotásával, a Blöffel. Aztán összeházasodott az angol popdívával, Madonnával és karrierje háttérbe szorult, de a válás után imsét újult erővel tért vissza, a Spílerrel meglovagolta a saját maga által alindított filmes hullámot, melyet annyian próbáltak leutánozni, de senkinek sem sikerült. 

A sztori pimaszul őszinte betekintést enged az alvilági életbe igazán szerethető karakterekkel, ráadásul a dialógusok ennyire még sosem voltak eltaláltak. A fényképezés szintén zseniális, a zenéjéről nem is beszélve. Kevesen tudják, de a film tisztelegve egyik legnagyobb elődje, a Hosszú nagypéntek című film előtt, mely szintén a londoni alvilágot mutatja be, több színészt is átvett, például P.H. Moriarty-t, Dexter Fletcher-t és Alan Ford-ot. A hatás nem is maradt el, a kritikusok a legjobb angol kriminek nevezték a Hosszú nagypéntek óta.

Mindezekkel együtt A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső nem csupán egy krimi, annál sokkal több. Egy életérzés, egy hangulat, maga a bűnözés minden sármjával és veszélyével együtt olyan humorral megfűszerezve, amelyre korábban nem igazán volt példa. Kicsit olyan, mintha Seth Macfarlane készítene egy gengszterfilmet. Minden másodperce zseniális, időtálló és rettenetesen szórakoztató alkotás. Egy új hullámot indított el az új évezred előestéjén és olyan sztárokat adott a szakmának, mint például Jason Statham. Minden szempontból csak hálásak lehetünk Guy Ritchienek és nagyon reméljük, hogy készít még hasonló filmeket a jövőben és nem ragad le (az egyébként nagyszerű) Sherlock Holmes-nál.