Gyerekkor

Vácon született 1921-ben, szülei Romániából érkeztek - átmenetileg - Magyarországra, édesapja magyar volt, édesanyja román nemzetiségű. A család több része - apja 9, anyja 11 testvére - Romániában maradt, de Jancsó szüleinek sem volt egyszerű az élete, egy ideig marhavagonban laktak, mert a háború után százezreknek nem jutott normális lakás. A cisztercita líceumba járt Székesfehérváron, s bár az volt az álma, hogy színházi rendező lesz, mivel ilyen képzés nem indult, elvégezte a jogi egyetemet. 1945 után indították először a rendező képzést, de az akkor szaktekintélynek számító Balázs Béla azt mondta a fiatal Jancsó Miklósnak, hogy menjen inkább filmezni. És ő ment. 

A kezdetek

Jancsó szerint akkoriban sokkal nehezebb volt megtanulni, megérteni a mozgókép világát, hiszen az akkori fiatalok még nem a tévé mellett születtek, így nekik hosszabb folyamat volt azt elsajátítani, ami a mostani filmeseknek már egyértelmű. Felvették a Színház és Filmművészeti Főiskola rendező szakára, amit el is végzett, bár diplomafilmet nem tudott forgatni, arra nem volt pénze. Híradós filmeken és dokumentumfilmeken gyakorolt, amiről elmondta, tudta, hogy propaganda célokat szolgált, de csak azért csinálták meg őket, hogy a technológiát gyakorolják.

Törőcsik Marival a magyar filmesek díjátadóján

Filmsikerek, Szegénylegények, Cannes,  Kapa-Pepe

Első nagyjátékfilmje A harangok Rómába mentek című film volt, de az igazi sikert a Szegénylegények című film hozta el számára, amit Hernádi Gyulával közösen készített. Barátságuk és szakmai együttműködésük az 1950-es évek végétől egészen Hernádi 2005-ös haláláig tartott. A Szegénylegények után sorozatosan ismerték el filmjeit, de nem csak hazánkban, hanem a külföldi fesztiválokon is. A Fényes szelek, illetve a Csillagosok, katonák című filmje is szerepelt a cannes-i versenyprogramban. Később, a rendszerváltás után olyan kultikussá vált filmeket készített, mint a Nekem lámpást adott kezembe az úr Pesten, illetve a Kelj fel komám ne aludjál! Itt kapott nagy hangsúlyt az állandó páros, Kapa és Pepe, akik különböző kalandokba keverednek és bár sokszor úgy tűnik, hogy utálják egymást, még sem élhetnek egymás nélkül. Már 1970-ben teljesült fiatalkori vágya, amikor színházban is megrendezte a Fényes szelek című darabot.

Első nagy sikere, a Szegénylegények

Kapa és Pepe (Mucsi Zoltán és Scherer Péter) egyik legismertebb jelenete

Kollegák - Hernádi, Gagliardo és Grunwalszky

Közel ötven évig volt egyik legfontosabb alkotótársa Hernádi Gyula, majd később Grunwalszky Ferenc, aki a Kapa-Pepe filmek állandó operatőre volt. Giovanna Gagliardo forgatókönyvírónak - akivel együtt élt Olaszországban - köszönhetjük többek között az olyan filmjeit, mint A pacifista, A technikus és rítus, valamint a Róma visszaköveteli Cérzárt.

Legendás volt barátsága Hernádi Gyulával

A "Jancsó snitt"

"A Szegénylegények óta hosszú perceken át tartó, színházi vagy táncelőadásra hasonlító jeleneteket koreografált Jancsó, melyeket a guruló, körbeforgó kamera megszakítás nélkül vesz. Ezt fejlesztette tökélyre Somló Tamás és Kende János, Jancsó állandó operatőr társai, akik akár 13 perces snitteket – az akkori nyersanyagtekercsek által lehetővé tett leghosszabb egybefüggő jelenetsorokat – készítettek, miközben 360 fokos fordulatokat és akár 20-30 méteres „utakat” is megtettek a felvevőgéppel."- írta a HVG. A közös hosszú snittek emlékére Kende Jánost egy mesteri felvétellel köszöntötte a családja, barátai, kollegái és természetesen Jancsó Miklós.

Magánélet

1949-ben feleségül vette Wowesznyi Katalint, akitől két gyermeke született, ifj. Jancsó Miklós, aki Jancsó Nyika néven vált ismertté, mint operatőr, valamint Jancsó Katalin. Miután első feleségétől elvált, 1958-ban elvette Mészáros Márta rendezőt, akivel tíz évig voltak házasok, ezt követte egy szintén 10 éves időszak, amikor élettársi kapcsolatban élt Giovanna Gagliardo-val. Ekkor főként Olaszországban élt, kisebb magyarországi megszakításokkal. Különválásuk után három évvel feleségül vette Csákány Zsuzsa vágót, akitől egy gyermeke született: Jancsó Dávid, aki édesanyjához hasonlóan vágóként dolgozik.   

Szenvedélyesen szeretett pipázni, erről idős korában sem mondott le

Közéleti, oktatói szerepe - Az SZDSZ és a Kendermag

Többször kifejezte az SZDSZ iránti szimpátiáját, 1994-ben és 98-ban is indult a párt országos listáján, illetve  2003-ban védnöke volt a Kendermag egyesület "Engedd szabadon a kendert" nevű rendezvényének. A Színház és Filmművészeti Egyetem címzetes tanára volt, de tanított a Harvard Egyetemen is.

Jancsó Miklós 92 éves volt. Nyugodjon Békében!

Oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz közösségünkhöz a Facebookon!