2015 az egyik legjobb filmes év lesz, hisz még csak év eleje van, de már most rengeteg jó film kerül(t) bemutatásra, köztük a Kódjátszma is. Az igaz(!) történet szerint a második világháború egyik legnagyobb hatású, mégis talán legkevésbé ismert hőse a tragikus sorsú Alan Turing, aki a brit Bletchley Parkban működő kódtörő központ munkatársaként dolgozott és kulcsszerepe volt a náci Enigma kód feltörésében. Ezzel legalább két évvel rövidítette le a második világháborút és elősegítette a németek legyőzését. A művelet teljes titokban zajlott és a hetvenes évekig senki sem tudott róla.Alan Turing története izgalmas és misztikus is egyben. Első hallásra talán túl melankolikusnak tűnik, de már a film első néhány percében kiderül hogy egy elgondolkodtató drámával van dolgunk. Turing életének három fontos szakaszát ismerhetjük meg, a gyermekkorát, a háború időszakát és a jelent, amikor elmeséli a történetet. A sokak által nem kedvelt zseni kettős játszmát vívott, mégpedig a megfejthetetlennek tűnő náci Enigma kód feltöréséért, amivel véget vetett a második világháborúnak, közben pedig homoszexualitása miatt kellett rejtőzködő életmódot folytatnia, ugyanis Nagy-Britanniában az azonos neműekhez való vonzódást akkoriban még nagyon nem nézték jó szenmel, betegségként kezelték.A magának való matematikus a kormánynak dolgozott, hogy feltörje a kódot, ám kollégái utálták és felettesei is megnehezítette munkáját. A minden nap változó kód, végtelennek tűnő lehetőségeinek megfejtésére szűkös idő enged teret. Ám Turing szüntelenül hitt a tudásában és egy teljesen más oldalról közelíti meg a megoldást, amiben először nem hisznek kollégái. Közben kémkedéssel is megvádolják, gátolva őt a megoldás megtalálásában. Turing hiába rövidítette meg a világháborút és a ma létező számítógépek alapjait fektette le. 1952-ben titka napvilágra került és választania kellett a börtön, vagy a hormonkezelés között. Végül az utóbbit választotta, és magányos mindennapjaiba bele is keseredett. 1954-ben találtak rá holtan, az pedig a mai napig rejtély, hogy öngyilkosság vagy merénylet áldozatává vált-e.

Nem kell ahhoz ismernünk Alan Turing élettörténetét, hogy megértsük az ő kiválóságát és jelentőségét a II. világháborúban. Benedict Cumberbatch olyan tisztán, áthatóan és tűpontos érzékenységgel testesítette meg főhősünket, hogy kiválóan működik a film egyéb háttérismeret nélkül is. Cinikus, és kollégái számára irritáló, de mégis ott rejlik benne az az érzékeny lélek, akit csak keveseknek tár fel. Homoszexualitását elegánsan leplezi, de ha szembesítik a ténnyel, akkor felvállalja. Turing kódfejtő csapatában az egyik kiemelkedő karakter, a Joan Clarke-ot alakító Keira Knightley, aki hozzá illő és végre komoly szerepben mutathatta meg magát. Keira Knightley természetessége remek karakterré formálta Turing egyik legjobb barátját. Akkoriban nem volt egyszerű dolga a nőknek, hát még az értelmiségi nőknek. Knightley és Cumberbatch karaktere sok mindenben hasonló volt, értették egymást, egy rugóra járt az agyuk. 

A film hangulata feszült, tempója pörgős. A Kódjátszma magával ragadó igaz történetet, amiben a feszültséget nyers és valós érzelmek övezik. A film mozgatórugója Cumberbatch játékán túl, az Enigma kód feltörése és az idővel való versenyfutás. Turing karaktere megnyerő, Cumberbatch pályája csúcsán! 

MoziStar: 8/10

KÓDJÁTSZMA

Eredeti cím: The Imitation Game
Műfaj: színes, amerikai életrajzi dráma/thriller

Szereplők: Benedict Cumberbatch, Keira Knightley, Matthew Goode, Charles Dance, Mark Strong, Allen Leech, Matthew Beard
Rendezte: Morten Tyldum
Írta: Andrew Hodges
Forgatókönyv: Graham Moore
Producer: Nora Grossman
Executive producer: Graham Moore
Korhatár: 12
Magyarországi bemutató: 2015. január 29.
Játékidő: 114 perc
Forgalmazó: Fórum Hungary