Animációs rövidfilmek

A rajongóknak nem kellett sokat várniuk, hogy a képernyőkön is láthassák kedvencüket, 1941-ben elkészült a szuperhős első adaptációja, egy részenként 10 perces rajzfilmsorozat. A produkció 17 epizódot élt meg, mind a közönség, mind a szakma tetszését elnyerte. 1942-ben Oscar-díjra is jelölték a legjobb animációs rövidfilm kategóriájában, majd 1994-ben Az 50 legjobb rajzfilm listáján a harmincharmadik helyre szavazták be. A sorozatnak óriási hatása volt a későbbi szuperhős adaptációkra, mai napig látható a televíziók műsorán. 

Azóta időről időre újabb rajzfilmsorozatokat készítenek Superman kalandjairól, sőt mostanra már évente 3-4 egész estés animációs kaland is gazdagítja a kryptoni szuperhős halhatatlanságát. De hogy ne legyen mindig olyan magányos, készítettek több Superman és Batman epizódot is, ahol a DC Comics két legnagyobb hőse együtt harcol a gaztevők ellen. A Marvel Bosszúállóihoz hasonlóan a DC-nek is van egy válogatott csapata, Az Igazság ligája, melynek szintén tagja mindkét hős, de csatlakozik még hozzájuk többek között a Zöld Lámpás, a Szupernő és a Villám is.

Paródiák

A számos angol nyelvű feldolgozás mellett készült még 1979-ben egy török verzió is Süpermen dönüyor címmel. A készítők véresen komolynak szánták, anyaországában kultikussá is vált, hiszen akkoriban nem nagyon jutottak el a keleti térségbe a hollywood-i alkotások. Azonban ahhoz képest, hogy 1979-ig milyen mai napig minőségileg helyt álló produkciók készültek ( pl a Star Wars, vagy a Christopher Reeve féle Superman) a török átirat inkább paródiának hat. Talán az ’annyira rossz, hogy már jó’ a legkifejezőbb megfogalmazása annak, hogy milyen élményt okoz a megtekintése. 

Azonban nem csak a törökök próbálták meg átdolgozni a szuperhős történetét saját képükre, Bollywood is lecsapott rá. Az indiai változat, ha lehet ilyet mondani, még borzasztóbb, szinte hihetetlen, hogy ezt bárki komolyan gondolta. Egyszerűen a történetben sem stimmel semmi az effektekről meg annyit, hogy igazából nincsenek is effektek. 

A fentiek eredetileg nem paródiának indultak, de végül önmagukba fulladtak. Ám készültek eleve poénos szándékkal elkészített szkeccsek is. Az első például a Szuperegér névre keresztelt rajzfilmkarakter, aki szinte mindenben megegyezik az Acélemberrel, csupán egér. Pár évre rá őt követte a Bolondos dallamok Tapsi Hapsi-ja, mint Szupernyúl! 

Az egyik legismertebb paródia az angol humorlegendákhoz, a Monty Python csapatához köthető. 1969-ben a Monty Python Repülő Cirkusza című saját sorozatuk harmadik epizódjában tűnt fel egy jelenet, mely egy olyan világról szól, ahol mindenki Superman. Itt él F. G. Superman, aki titokban biciklijavító! Az egész a tőlük megszokott módon rettenetesen abszurd, tipikus angol humor. 

Popkultúra

A világ legismertebb szuperhőse több zeneszerzőnek is ihletet adott, így például róla szól az angol progresszív rock zenekar, a Genesis Land of Cunfusion című dala is. „Superman where are you know?” – hallhatjuk Phill Collins-tól a refrénben. Emellett olyan zenekarok vagy előadók utalnak rá számaikban, mint a Kinks, Eminem, az R.E.M. vagy Billy Idol. 

Nem csak a zenészekre és a filmesekre, de a képzőművészekre is komoly hatást gyakorolt. Talán a leghíresebb Superman-t ábrázoló festmény a huszadik század egyik legjelentősebb alkotójának, Andy Warhol-nak az 1981-es képe. 

A holnap emberének jövője

Ennyi különböző feldolgozás után Superman alakja még mindig a közönség egyik kedvence. Továbbra is folyamatosan készülnek a rajzfilmek, képregények, a legújabb mozifilmet, Az acélember-t június 20-tól tekinthetik meg a magyar rajongók. Az, hogy vajon ennek lesz e folytatása, teljes mértékben a mozibevételektől és a közönség fogadtatásától függ. Egy biztos, valamilyen formában Superman mindig része lesz a médiának és a kultúrának, hiszen ő a Föld egyik legismertebb figurája, aki a Krypton-ról jött.