Woody Allen évente rendez egy filmet, ez elkerülhetetlen. Színészkedni viszont már annál kevésbé szeret, ahogy öregszik, a 2006-os Füles című filmje óta csak a Rómának szeretettelben szerepelt, valamint egy cameo erejéig önmagaként tűnt fel a Párizs-Manhattan című romantikus vígjátékban és nagyjából ennyit láthattunk belőle az elmúlt nyolc évben. Egy részről ezért számít filmművészeti ünnepnek a Bérgavallér, hiszen régóta először játszik  nagyobb szerepet egy filmben, másrészről pedig mindezt a nagyszerű színész, John Turturro rendezésében és oldalán teszi. A két filmes nem először dolgozik együtt, hiszen a többszörös Oscar-díjas Allen Hannah és nővérei című filmje indította el az olasz származású színész karrierjét, majd a Company Man című vígjátékban szerepeltek is együtt.

Érződik is rajtuk a vásznon, hogy nem idegenek egymásnak, hiszen két régi jóbarátot alakítanak, de az egészben nincsen semmi, de semmi színészkedés, akár otthon is leforgathatták volna a jeleneteket egy esti sörözés mellett. No nem azért, mert ennyire amatőr a film, hanem mert ennyire természetesnek hat minden színészi reakció, igazán válogatott gárdát szedett össze filmjéhez a rendező. Sharon Stone régóta nem tudott felmutatni valamirevaló alakítást, ezt a közel egy évtizedes elmaradását most végre sikerül szépíteni egy rövid, de nagyon emberi szereppel, Sofía Vergara pedig hozza a dögös, akcentusos csaj karakterét, amit mindig tesz. Liev Schreiber pajeszos zsidó polgárőre pedig zseniális komikusi performansznak bizonyul. 

Mindezek rengeteget emelnek a film színvonalán, de egyértelműen Woody Allen viszi el a hátán az egészet, nélküle mindez csupán egy sekélyes próbálkozás lenne, a jelenlétével viszont felejthetetlen és eszméletlenül szórakoztató élménnyé válik. Pedig tényleg nem tesz semmit, csupán ugyanazt a figurát hozza, mint mindig, gyakorlatilag önmagát adja, a neurotikus dumáival, a hülye ötleteivel és a szerencsétlenségeivel, persze gátlástalanul vicces módon, ezzel viszont teljesen levesz a lábunkról, nem hiába ő a komédiázás élő nagymestere. A zsidó témát ezúttal sem hagyhatta ki, de a Sztárral szemben című filmje óta nem volt ilyen vicces, ilyen parodisztikus, mégis kedves megközelítése az ortodox vallásnak és tagjainak.

Az első fél órában teljesen olyan, mintha Woody Allen legújabb filmjét néznénk, pedig elvileg Turturro írta és rendezte a produkciót, de még a zeneválasztás is rá utal. Aztán Vanessa Paradis karaktere okoz egy kisebb törést a filmben, kicsit kizökken a vígjáték kategóriájából és drámaivá válik, melankólikus lesz a hangulata, ami nem baj, csak ezzel még nem sikerült hibátlanul megbírkóznia a színészből rendezővé avanzsáló olasznak. A humoros részeket légiesen könnyedén veszi, de ebbe mondhatni belebukott, amiért nem lehet hibáztatni, hiszen nagyon nehéz a két legtávolabb álló érzelmi állapotot összeegyeztetni és igazából minden hibájáért kárpótol minket az erényeivel.

Ilyen például, hogy nem húzza el az időt fölöslegesen, pont azért másfél órás, mert már a főcím után egyből belevág, in medias res indul a sztori, majd úgy is halad előre. Egyedül a melankólikus jelenetek akasztják meg a dinamizmusát, akkor minden belassul, hogy majd újra felpöröghessen, amikor Allen ismét megjelenik a vásznon, hogy lökje a rizsát. Szóval igazi tabuk nélküli, őrült humorban, de egyúttal érzelmekben is gazdag, szexi alkotás. Plusz Woody Allen. És ez az utolsó a legfontosabb. 

Bérgavallér

színes, feliratos, amerikai vígjáték, 98 perc, 2013 (16)

rendező: John Turturro
forgatókönyvíró: John Turturro
zeneszerző: Abraham Laboriel, Bill Maxwell
operatőr: Marco Pontecorvo
producer: Paul Hanson, Jeffrey Kusama-Hinte
vágó: Simona Paggi

szereplők:
Woody Allen (Murray)
John Turturro (Fioravante)
Sharon Stone (Dr. Parker)
Sofía Vergara (Selima)
Vanessa Paradis (Avigal)
Liev Schreiber (Dovi)

Lájkold vagy oszd meg ismerőseiddel. 
Csatlakozz közösségünkhöz a Facebookon! Csekkold videóinkat a Youtube-on.