Nem akarta túlszárnyalni a korosztályát

Az utolsó pillanatig megmaradt bennem azaz érzés, hogy a Disney-nél az első vázlat megírásától fogva biztonsági „repülésben” gondolkodtak. Nem akartak nagyon magasra szállni, mert féltek attól, hogy a végére elfogy az üzemanyag és a földbe csapódnak. Ezért inkább bekapcsolták a robotpilótát, aminek köszönhetően a zuhanás elkerült Rozsdást, de a hátránya végül az lett, hogy felejthetetlen magasságokba sem tudott emelkedni. 

A gyerekekre szabott történetvezetés miatt az idősebb korosztály nem tud benne találni semmi olyat, ami tartósan lekötné a figyelmüket vagy legalább őszintén megnevetetné őket. Mi maradt hát a szülőknek, akik elviszik a gyereküket a Repcsik folytatására? A remény, hogy legalább a csemetéjüknek szereztek másfél órányi önfeledt szórakozást. Erre meg is van minden esély, mert Rozsdásék ugyanolyan szerethetőek maradtak, mint ahogyan korábban megismerhettük őket.

Megváltozott status quo: a versenypályáról az iskolapadba

Az első részben azt nézhettük végig, ahogy Rozsdás a kezdeti buktatók után a legnagyobb magasságokba törve a világ elsőszámú versenyzőjévé vált. A folyatásban ez megfordult: már a karrierje és népszerűsége csúcsán van, amikor beüt a baj: elveszíthet mindent, amiért eddig olyan keményen dolgozott.

A történetünk szerint a világ legszeretettebbre méltóbb permetezőgépe egymás után nyeri futamokat. Nincs nála gyorsabb jelenleg a világon. Egészen addig, amíg ki nem derül, hogy „gyógyíthatatlan betegségben” szenved: az egyik alkatrésze már nem bírja tovább a terhelést. Abba kell hagynia a versenyzést, máskülönben az életével fizethet érte. Természetesen az önfejű repülő nem akarja annyiban hagyni a dolgot és egy este, dacolva a figyelmeztetéssel és a veszéllyel, a végletekig feszíti a határait. Olyannyira, hogy kényszerleszállást kell végrehajtania, aminek a következményeképpen súlyosan megrongálta a repülőteret. A szabályoknak megfelelően addig nem rendezhetik meg a nagy városi fesztivált, amíg két tűzoltója nem lesz a kis közösségnek. Rozsdás, a lelkiismeret-furdalásától vezérelve, magára vállalja azt, hogy leteszi a tűzoltó „jogosítványt”. Innen veszi kezdetét a nagy légi kaland, ami egyfajta személyiség kereső történetként is funkcionált: most, hogy összeomlani látszik körülötte minden, meg kell találnia újra a helyét a világban, ami rengeteg fájdalommal és lemondással jár.

A paradigma szempontjából tökéletes alapanyag lehetne ez az animációs film a forgatókönyvíró kurzusokon, mert gyönyörűen felrajzolható a mese szerkezeti ábrája, ami egyszerre tanulságos és kiszámítható. Csakhogy az egyszeri néző - köztük én is - nem a paradigmaért ül be egy filmre, hanem a könnyed szórakozásért, kikapcsolódásért. Ebből a szempontból is a kisebbek jártak jobban. A felnőttek számára ezerszer hallott poénokkal és szituációkkal operál a film. Ennek ellenére néhány mosolyt sikerült kicsalniuk belőlem, és ezt abszolút pozitívumként könyvelem el.

Ami pedig a karaktereket illeti: igazából a régi kedvencek közül senki sem ment át jelentős változáson. Egyedül Rozsdás jellemében történt dramaturgiailag indokolt jellemfejlődés, de ez is csak alig volt érzékelhető. Az új szereplők behozatala is jó döntés volt, azért meg külön jár a dicséret, hogy sikerült nagyon szépen megtalálniuk az egyensúlyt a régi és az új karakterek között. Mindenki egészséges és igazságos mennyiségű játékpercet kapott a vásznon.

Úgy általánosságban elmondható, hogy a Repcsik világa továbbra is nagyon szórakozató. Mindennek szeme, szája illetve autóra, repülő hasonlító mozgása, formája van. Figyeljétek meg a rezervátumokban futkosó traktoralakú szarvasokat. Ebből a szempontból friss és újszerű tudott maradni a Verdák spin-offja.

A látvány szempontjából kiváló a film. Főleg a táj, a repülések és a tűzoltások vannak nagyon részletesen és gyönyörűen kidolgozva. A kedvenc jelenetem is az utóbbihoz fűződik: telitalálatra sikeredett az a jelenet, amikor Rozsdásék az AC/DC – Thunderstruck c. számára oltják az erdős vidéken túlburjánzó futótüzet.

Egyetlen nagy gond van a vizuális megvalósításban: a 3D technika „alkalmazása” olyan, mintha nem is lenne. A film elején látható Disney logót leszámítva teljesen elsikkadt, jelentéktelenné vált, emiatt pedig borzasztóan indokolatlan a 3D erőltetése.

Nem az a baj a Repcsik: A mentőalakulattal, hogy megmaradt egyszeri tűzoltásnak, hanem, hogy láthatóan nem is akart több lenni annál. A kisgyerekek számára bátran ajánlott a megtekintése, élvezni fogják Rozsdásék újabb kalandját. A felnőtteknek pedig marad a két liter popcorn és a vizezett cola, na meg a tudat, hogy sikerült a gyermeküknek néhány önfeledt pillanatot okozni. Néha pedig ennyi is bőven elég.

Repcsik: A mentőalakulat

színes, magyarul beszélő, amerikai animációs film

Eredeti cím: Planes: Fire & Rescuet

Főszereplők: 

    Dane Cook........Rozsdás hangja

 Julie Bowen........Dipper hangja

                  Ed Harris.........Blade Ranger hangja

Stacy Keach.......Skipper hangja

zeneszerző: Mark Mancina

forgatókönyvíró: Jeffrey M. Howard

rendező: Roberts Gannaway

Mozibemutató: 2014. július 17.

Gyártó: Walt Disney Pictures

Játékidő: 83

Korhatár: 6