Philip-Seymour Hoffman igazi kaméleon színész volt
- Dátum: 2014. július 23. 07:45
- Szerző: Medve Pál
Hoffman bő 20 éves színészi pályafutása alatt a filmtörténelem kultikus szerzői és blockbuster filmjeiben is szerepet vállalt. Tanult előadóművészként - dráma tagozaton végzett a New York-i Egyetem Laurence Tischről elnevezett karán - a karrierje kezdetén már a 90-es évek legnépszerűbb rendezőivel forgathatott, mint például: Joel és Ethan Coennel (A nagy Lebowski) és a kortárs filmművészet egyik legnagyobb alakjával Paul Thomas Andersonnal (Boogie Nights, Magnolia). Már fiatalon megmutatkozott a tehetsége a színjátszásban, szerepelt Broadway darabokban is amit kétszer a színpadi művészet nívós díjával a Tony Awards-szal jutalmaztak. Az igazi elismerést a 2005-ös Capote hozta meg neki, amiért Oscar-díjat kapott az Amerikai Filmakadémiától. A lírai hangvételű filmek tömkelege mellett a szórakoztató popcorn mozik világába is megcsillogtatta tehetségét (Mission Impossible, Éhezők viadala), amivel színesítette az alapból laposra írt karakterek palettáját. Február 2-ai halála után még háromszor láthatjuk egyedi tehetségét a mozivásznakon, a God' Pocket, A most wanted man és az Éhezők Viadala: A kiválasztott című filmekben.
Scotty J. - Boogie Nights (1997)
Paul Thomas Anderson 80-as évekbeli pornóipar evolúciójának történetét dolgozta fel a discokultúra környezetében. Ehhez a koncepcióhoz tökéletesen passzolt Scotty J. karaktere, - a fiatal homoszexuális rendezőasszisztens - aki a forgatásokon inkább a férfi nem szépségében találta meg csodálatát. A fiatal Mark Wahlberg által játszott pornósztár segítőjeként emlékezeteset alakított. A realisztikus alakítása csodálatra méltó volt, egyszerre váltott ki szánalmat és együttérzést szerepével, pontosítva a korszak szexuális evolúciójában a nemi identitást keresők sérült egyénével.
Truman Capote - Capote (2005)
Egy rendkívül karakterisztikus író életrajzi drámája a Capote, ami a legnagyobb színészi elismeréssel ajándékozta meg (legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díj) Philip-Seymour Hoffmant. Az 1950-es évek végén élő Truman Capote egy megtörtént gyilkosság esete teljesen elképesztő, amelyből egy új zsánert teremtő könyvet ír, bő öt év alatt. A szerző karaktert sokkolja az értelmetlen brutalitású gyilkosság (egy jó módú kansasi farmercsalád mészárlás áldozatává válik), és egy újságcikknek induló írásból egy tényregény születik. Az életrajzi drámák mindig erős színművészi tehetséget igényelnek, a Capotében Hoffman megmutathatta, hogy mennyire zseniális alakításokra képes a kameralencsék végén.
Owen Davian - Mission Impossible III (2006)
A popcorn rágcsáló közönségnek szánt akció-krimi blockbuster sokadik erőltetett lehetetlen küldetésében üde színfoltként tűnt fel Hoffman rosszfiú szerepe. A klisés krimi fordulatokkal teletűzdelt cselekmény, egyik pozitív pontja Owen Davian karizmatikus személye volt. Tom Cruise hős karakterének szerepét is nagyban megváltoztatta karizmatikusságával. Az eddigi "thrillerek" kétdimenziós főgonoszait megszégyenítve hozta a klisésen megírt karaktert. Ha a film az elődökhöz nem is ér fel, de Hoffman alakításáért mindenképpen megér egy megtekintést.
Lancaster Dodd - A mester (2012)
Két évvel ezelőtt - a Vérző olaj után - újabb kultikus drámát direktált Paul Thomas Anderson, Philip-Seymour Hoffman címszereplésével. A második világháború után játszódó melodráma egy vallási szekta vezetőjéről (Lancaster Dodd) és annak kis házi kedvencéről, Freddy Quillről (Joaquin Phoenix) szól, ahogyan a hit kérdését körbejárva próbálják befolyásolni a megtépázott társadalmat. Hoffman a szekta mesterét zseniálisan hozta, mondhatni kaméleon színészként. P. T. Anderson komplexen megírt karakterihez tökéletesen párosult a tehetség színművészi talentuma. Alakítását Golden Globe és BAFTA díjra is jelölték. 2012 egyik legjobb amerikai filmjében maradandót alkotott Hoffman, akit érdekel a háború utáni filozófia a halálról, hogy a sok értelmetlen gyilkolás után mégis hova tart az ember, annak mindenképpen ajánlott film.
Plutarch Heavensbee - Éhezők viadala: Futótűz (2013)
Az éhezők viadala második játékmesterének ikonikus karaktere Hoffman életműjének utolsó munkája. A két részre osztott fináléban még szerepelni fog a "kettősügynök" lázadó vezető, azonban további új produkciókban többet nem fogjuk látni. Megjátszott bájosan ördögi szerepe tökéletesen illeszkedett a külső megjelenéséhez. A megvezető antihősnek álcázott jófiú a Kapitólium bukását szorgalmazva elintézi, hogy Katniss visszatérjen az arénába ezzel is felbőszítve a 13-as körzet lázadóit. Utolsó szerepében az év végén a Kiválasztott első részletében és a 2015-ös befejező eposzban láthatjuk.