Ridley Scott grandiózus művének főalakja, a bátor Mózes, aki szembeszáll az egyiptomi birodalom fejével, a hatalmas II. Ramszesz fáraóval. Nézzük meg, hogyan lehelt életet a bibliai próféta több ezer éves történetébe korunk egyik legnépszerűbb rendezője, a létező legkorszerűbb vizuális effektusok és az ún. 3D immersion (intenzív 3D-hatás) használatával.

Egyiptom megalkotása

"Gigászi vállalkozás volt már a nyitó jelenet is, amelyben tizenötezer egyiptomi katona támadja meg a hettiták táborát, gigantikusak a piramisok és más toronymagas építmények, nagyszabásúak a tíz félelmetes egyiptomi csapás jelenetei, a tömeg menekülése és a Vörös-tenger szétválasztása. Nemcsak a kivonulást akartam bemutatni, borzasztóan vonzott az egyiptomi kultúra ábrázolása is. Amennyire lehetett, azonos súlyt fektettem a két témára.” - nyilatkozta Scott.

„Az exodus története nemcsak, hogy a világ szent szövegeinek sarkalatos pontja, de egyike az emberiség legmélyebb értelmű elbeszéléseinek. Mózes összetett személyiségű hős" – mondta Bale. 

Christian Bale a Brian élete segítségével készült a filmre

Bale elolvasta a vonatkozó szent szövegeket, ideértve a Tórát és a Koránt is, továbbá a témával foglalkozó legfontosabb irodalmat, így például Jonathan Kirsch Mózes élete című vallástörténeti regényét. Megnézett továbbá két filmet, amely stílusát és megközelítését tekintve homlokegyenest különbözik Scott filmjétől.

„Alaposan felkészültem, és megvallom, közben kicsit inamba szállt a bátorságom. Fogtam a fejem, hogy mibe vágtam a fejszémet. Aztán gondoltam, nem árt egy kis lazítás, és újranéztem néhány témába vágó vígjátékot is, nevezetesen a Világtörténelem – 1. kötetet [rendezte: Mel Brooks] és a Monty Python klasszikusát, a Brian életét.”

Négyszáz békát „szerződtettek”

Elszabadul a pokol: Először megvesznek a Nílus krokodiljai, és megtámadják egymást, majd a város lakóit. A holtak vére vörösre festi a folyót. Döglött halak úsznak a víz felszínén, és békák özönlik el Pi-Ramszeszt. Az élelem után kutató, rút kétéltűek még a fáraó palotáját is ellepik.A jelenet felvételéhez az alkotók négyszáz békát „szerződtettek”. Az állatokat hatfős személyzet, egy terelőkutya és egy méter magas kerítés tartotta kordában. A Nofertarit alakító színésznő, Golshifteh Farahani igen nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, ugyanis az egyik jelenben alvást kellett színlelnie, miközben ráeresztettek egy jókora zsák békát. Az állatok ellepték az arcát, és belegabalyodtak Farahani hosszú hajába…

A kétéltűek végül egytől-egyig elpusztulnak a városban, de a rothadó testükből előmászó lárvákból legyek kelnek ki, amelyek elözönlik Pi-Ramszesz. Mindenütt ott dongnak, fekete függönyként takarják a fáraó szobrát is. „Nagy kihívást jelentett a legyek sajátos mozgásának létrehozása – mondta a vizuális effekteket felügyelő szakember, Peter Chiang –, és aztán egy újabbat a sáskáké [a következő csapás során]. Ezeknek a rajokban beözönlő rovaroknak a röpte a legyekénél nehézkesebbnek, súlyosabbnak, fenyegetőbbnek kellett lennie.”

Több, mint 1500 vizuális effekt

Scott a két ízben is Oscar-díjra jelölt látványtervezőt, Arthur Maxot és az Oscar-díjas jelmeztervezőt, Janty Yates-t választotta alkotótársául. Velük dolgozott a Gladiátorban és a Prometheusban is. Arthur Max úgy véli, hogy az Exodus pályája eddigi legnagyobb produkciója lett. „Minden nagyarányú, nagyszabású volt, akárcsak maga az Egyiptomi Birodalom – mondta a látványtervező, majd hozzátette: – Ridley-nek persze semmi sem elég monumentális, ezért aztán vizuális effekteket kellett igénybe vennünk. Így az egyébként sem csekély létszámú, négyezer fős páncélos sereg például a filmen húszezresnek látszik majd.”

Az alkotók több mint ezerötszáz, az említetthez hasonló vizuális effektet alkalmaztak. Ramszesz fáraó szobrát például „csak” tizenöt méteresre építették, a számítógép generálta képen viszont hatvan méter magasnak látszik.

Itt forgott Az elveszett frigyláda fosztogatói is

A több mint ezerfős stáb három helyszínen dolgozott. A belső felvételeket – például a palotában, templomokban vagy rabszolgakunyhókban zajló jeleneteket – a londoni Pinewood stúdióban rögzítették. A stúdió hatalmas szabad ég alatti területein készültek az olyan nagyszabású jelenetek, mint például az, amelyben az egyiptomi sereg megtámadja a hettita tábort, vagy az, amikor a katonák sebesülten, de győzelemtől mámorosan visszatérnek Egyiptomba. Gigantikus betonteknő helyettesítette a Nílust, amely vörösre válik az egymást felfaló krokodilok és az emberi hullák vérétől. Ugyanitt, egy tartályban vették fel a Vörös-tengerbeli jeleneteket, például azokat a képsorokat, amelyeken a fuldokló egyiptomi katonák láthatók a víz alatt.Miután a Pinewoodban végeztek a felvételekkel, az alkotók és a stáb tagjai áttették székhelyüket Almeriába, a dél-spanyolországi Sierra Madre hegység lábánál elterülő Alhamilla síkságra. Ezen a sivatagos tájon forgatta le számos westernjét Sergio Leone, de itt készült az Arábiai Lawrence és Az elveszett frigyláda fosztogatói is. Itt vették fel az egyiptomi palota kertjében és a Pi-Ramszesz utcáin, valamint a rabszolga-negyedben zajló jeleneteket. Forgattak a Kanári-szigeteken fekvő Fuerteventura homokos partjain is, amely a Sínai-sivatagot helyettesítette.A British Museum és a Kairói Múzeum gyűjteményeinek alapos tanulmányozása után Max régi technikák és modern technológiák ötvözésével alkotta meg a palota berendezését. A trónokat és székeket ősi freskókról mintázta. A szobrokat könnyű, modern alapanyagokból készíttette el, de legkülső rétegüket ősi technikákkal festette meg. A látványért felelős csapat egyiptológusok, nyelvészek, antropológusok tanácsaira hagyatkozva dolgozott.