A filmklasszikusok újra-bemutatására specializált Pannonia Entertainment forgalmazásában számos kultikus sci-fi és akciófilm került vissza digitálisan felújított formában a hazai mozivásznakra, köztük pl. a 2001: Űrodüsszeia, A nyolcadik utas: a Halál, A bolygó neve: Halál vagy a Die Hard. Ezen filmek sorát követi most az az alkotás, amely James Cameron és Arnold Schwarzenegger azóta olümposzi magasságokba ívelt karrierjének legfontosabb mérföldköve volt és egyúttal egy legendássá vált karakter megszületését is jelentette: az 1984-es Terminátor - A halálosztó.

A ’80-as években virágkorukat élték az apokalipszis-mozik: ahogy a korszak alkotásaira nagyban rányomta a bélyegét a hidegháborús paranoia és a rettegés egy atomcsapástól, úgy lettek egyre népszerűbbek pesszimista jövőképet és negatív utópiát ábrázoló filmek. Cameron azonban az addigiaktól eltérően közelítette meg a dolgot: nála a néző a sötét hangulatú visszaemlékezések miatt szinte a gyomrában érzi a baljós jövő fenyegetettséget. Az „orwelli évben” készült Terminátor, az addig csak egy félresikerült B-filmet felmutató James Cameron második filmje az egyre jobban automatizált, modern világunk vesztét jósolja, ahol az ember által létrehozott mesterséges intelligencia dönti nyomorba a civilizációt. A film ismert sztorija szerint egy ijesztően közeli jövőben a gépek a Skynet szuperszámítógép vezetésével már közel járnak az emberiség elpusztításához, ám az ellenállás bátor vezetője, John Connor megfordítja a háború menetét. A gépek ezért visszaküldenek a múltba egy kivégző-kiborgot, azaz Terminátort, hogy megölje Connor majdani anyját, ezzel megváltoztatva a történelem menetét. Ám az ellenállók is visszaküldik saját, mindenre elszánt harcosukat, Kyle Reese őrmestert, hogy bármi áron védje meg az anyát, Sarah Connort. A Terminátor és ellenfele meztelenül és fegyvertelenül érkezik meg 1984-be, ahol megkezdődik a versenyfutás az idővel és a kegyetlen harc egymással, a nő életéért és az emberiség jövőjéért…

Az akkoriban még kevés szerepet maga mögött tudó korábbi testépítő világbajnok, Arnold Schwarzenegger tökéletes választásnak bizonyult a rezzenéstelen arcú T-800 gyilkológép megszemélyesítésére, robusztus termete és mimikátlan színészi játéka sikeresen megteremtette a címszereplő kivégzőrobot hátborzongató gépiességének illúzióját. Személyével Cameronnak egy olyan kultikussá vált karaktert sikerült életre hívnia, amely mindkettőjüknek meghozta a világhírt és egy azóta is szárnyaló franchise-t teremtett (más kérdés, hogy a Terminátor széria egyik része sem tudta elérni az első, vagy a napokban a 25. éves jubileumát ünneplő második rész kultikus státuszát.). Filmbéli ellenfelét, a Sarah Connort akár az élete árán is megvédő Reese őrmestert a karizmatikus Michael Biehn játssza hitelesen. Figyelemre méltó, hogy a forgatókönyv az akciók mellett nagy hangsúlyt fektet a karakterek fejlődésére is, erre a legjobb példa a Linda Hamilton által alakított Sarah Connor, aki a film elején egy átlagos, naiv fiatal nő, a történtek hatására azonban a törékeny lányból erős jellemű nő lesz, és innen már csak egy lépés választja el attól a kemény, férfiakat megszégyenítő anyatigristől, aki majd a folytatásban lesz.

A Terminátor amellett, hogy egy sokkoló, néhol horrorisztikus figyelmeztetést ad arról, milyen lehetséges jövő felé haladhatunk, a minden érzelemtől mentes könyörtelen kivégző-kiborg és az emberiség jövőjéért küzdő, mindenre elszánt katona végletekig kiélezett harcával egy páratlanul izgalmas és nyomasztó atmoszférát teremt, amiben egyetlen perc üresjárat sincs. Mindezt tetézi az időutazás-paradoxon elgondolkodtató ábrázolása és a sejtelmes befejezés, meg persze a Terminátor kinézetéhez alkalmazott, a maga korában úttörő technikai megoldások és speciális effektek garmadája. Manapság persze egy-két jeleneten látszik az idő vasfoga, de ez semmit nem von le Adam Greenberg operatőr és Stan Winston efffektmester munkájából. A film atmoszférája a mai napig a székhez szegezi a nézőt – különösen egy óriási vászon és mozihangszórók előtt.

A Terminátor digitális restaurációját 4K technológiával végezték (a HD felbontás 8-szorosa), ennek során képkockánként beszkennelték a film eredeti negatívját és kijavították a képi hibákat, majd James Cameron személyes felügyelete mellett elvégezték a színkorrekciót a Technicolor hollywoodi központjában. A 40 terabájtnyi képadat feldolgozása több mint 800 órát vett igénybe. A digitálisan felújított kép mellett a hangot is újrakeverték, a hátborzongató hangeffektek és Brad Fiedel fülbemászó, méltóságteljes gépzenéje az 5.1 térhatású mozis hangrendszereken egész más dimenzióba helyezi a élményt, mint ahogy a fiatalabb generációk eddig találkozhattak vele.

Magyarországon először 1986-ban mutatták be moziban a filmet, először feliratosan, majd a 90-es évek legelején elkészült az azóta klasszikussá vált magyar szinkron Gáti Oszkár, Haás Vander Péter és Fehér Anna közreműködésével. 2004-ben egy újabb szinkron is készült a filmhez, de a három főszereplő hangja nem változott.

30 évvel és egy bő hónappal az eredeti magyarországi bemutatója után, 2016. július 7-től a Terminátor limitált vetítéssorozat keretében néhány hétre visszatér a hazai mozikba. Budapesten kizárólag a Corvin moziban vetítik – feliratos és szinkronos verzióban is – emellett országszerte számos további helyszínen, többek közt Szegeden, Debrecenben, Pécsett, Szombathelyen, Sopronban, Salgótarjánban és Nyíregyházán is vetítik James Cameron kultfilmjének digitálisan felújított változatát. A vetítési helyszínek részletes listája a film Facebook-oldalán olvasható.