asdf

Nincs is itt semmiféle vizsga két személyre

Nagyon ritkán készül (férfi szemmel nézve legalábbis) élvezhető romantikus komédia, mely nem csak az egyetlen sablonra épített tucatgyártás egyik újabb darabja. Nos, Paul Weitz rendező ezúttal egész közel került a sikerhez, közelebb, mint idén eddig bárki. A forgatókönyv Jean Hanff Korelitz Admission című regényéből készült, melyhez az angol név hű maradt, míg szokás szerint a magyar fordítók valami óriási hülyeséget aggattak rá.

A főszereplő Portia (Tina Fey) ezúttal se nem szobalány, se nem prosti, bár sorolhatnám még a gyakran felbukkanó foglalkozásokat, ő teljesen egyedi módon a Princeton egyetem felvételi szakembere, egyike azon keveseknek, akiknek beleszólása van abba, kik kerülhetnek be a jó hírű intézménybe. Sorra járja a középiskolákat, kiemelkedően tehetséges fiatalok után kutatva, miközben otthon egy unott, beképzelt és hűtlen élettárs várja, vagy inkább nem várja. 

Megszokott kis élete egyik pillanatról a másikra kizökken a régi kerékvágásból, amikor felkeresi egy új, alternatív iskola igazgatója, John Pressman (Paul Rudd), hogy az ő intézményükbe is látogasson el körútján. Itt ismerkedik meg az elképesztően értelmes, viszont nagyon magának való Jeremiah-val (Nat Wolff), aki rossz jegyei ellenére szinte kitűnő felvételit írt és szeretne a Princeton-ra menni. A fiú egyre szimpatikusabb lesz Portia-nak, de a vicces, mégis jószívű igazgató még inkább. Miután kicsit összemelegedtek, John bevallja neki, hogy azért hívta oda, mert úgy gondolja, a fiatal fiú a nő évekkel ezelőtt örökbe adott gyermeke. Közben a feminista, normálisnak cseppet sem mondható édesanyja állandó bölcseleteinek és zaklatásainak van kitéve, majd hazaérve barátja is elhagyja egy másik nőért. Ebben a kilátástalan helyzetben egyetlen lehetőségként mindent megtesz, hogy feltételezett gyermekét bejuttassa álmai intézményébe, ehhez azonban meg kell küzdenie a bizottság többi tagjával is, esetlegesen saját állását veszélyeztetve ezzel. 

Gondolom a magyar cím arra akart célozni, hogy innentől kezdve a felvételi nem csak Jeremiah-nak, de feltételezett édesanyjának is ugyanolyan izgalmassá válik, kicsit belekóstol, milyen a felvételizés másik oldalán lenni. Hálistennek a szerelmi szálat nem húzták el túlságosan, pont annyi romantika került bele, amennyi elengedhetetlen, de nem úszik benne, nem túlzás. Tina Fey és Paul Rudd mind a ketten elismert komikusok, velük próbálták meg eladni a produkciót, amivel nincs is semmi probléma, én személy szerint vevő vagyok rájuk. Szokatlan módon a mellékszereplők is nagyon jól ki vannak dolgozva, remek színészek alakítják őket. A dráma és meghitt hangulat mellett a humor is fel-felcsillan, bár nem a megszokott módon, legtöbbször a különböző helyzetek kínossága, az önirónia késztet minket nevetésre. Amint ott ültem a moziteremben, egy szó visszhangzott a fejemben, mégpedig az, hogy szép. Valóban, a Vizsga két személyre nem egy túlhabosított nyálcsapda, hanem egy szimplán megható történet emberekről, embereknek, az élet minden elkerülhetetlen velejárójával.  Paul Weitz átment saját vizsgáján, egy igazán szerethető és szórakoztató filmet hozott össze. Július 25-étől mindenki megtekintheti eredeti, angol nyelven magyar felirattal a mozikban!

Vizsga két személyre

Színes, feliratos amerikai vígjáték

Jean Hanff Korelitz regénye alapján a forgatókönyvet írta Karen Croner

Rendező: Paul Weitz

Szereplők: Tina Fey (Portia Nathan) Paul Rudd (John Halsey) Nat Wolff (Jeremiah) Michael Sheen (Mark) Wallace Shawn (Clarence) Sonya Walger (Helen) Gloria Reuben (Corinne) Kelly Southerland (Intern) Lily Tomlin (Susannah) Travaris Spears (Nelson)

zeneszerző: Stephen Trask
operatőr: Declan Quinn
producer: Kerry KohanskyAndrew MianoPaul Weitz
vágó: Joan Sobel

Hossz: 107 perc

Forgalmazó: Big Bang Média 

Korhatár: 12

Hazai premier: 2013. július 25.


Megosztás facebookon