Jancsó Miklós 1965-ben forgatott Szegénylegények című alkotásával a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér film a magyar filmkritikusok nagydíja mellett az operatőri díjat – Somló Tamás – és a legjobb színész díját – Görbe János – is elnyerte, majd a pécsi játékfilmszemlén a szakmai zsűritől a legjobb rendező díját, a társadalmi zsűritől a nagydíjat kapta meg; Locarnóban a nemzetközi filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI díjával, aztán a rangos londoni filmfesztiválon a legjobb külföldi film díjával tüntették ki. A Mafilmben készült Szegénylegények forgatókönyvét Jancsó állandó alkotótársa Hernádi Gyula és Karall Luca jegyzi, producere Nemeskürty István volt.  A Szegénylegények nemzetközi premierjét 1966-ban tartották a cannes-i filmfesztiválon. A teljes körűen restaurált 50 éves filmet digitális hordozóról vetítik majd májusban Cannes-ban. A felújítás a Filmalap 18.595.650 forintos támogatásával a MaNDA közreműködésével a Magyar Filmlaborban készült az elmúlt hónapokban.
Jancsó Miklós korszakalkotó filmjének felújított változatát a cannes-i filmfesztivállal párhuzamosan műsora tűzi az Uránia Nemzeti Filmszínház. A Rózsa Sándor betyárjainak kézrekerítését felelevenítő Szegénylegények című film a mindenkori elnyomó hatalom működésének technikáját modellezi. 1869-ben gróf Ráday Gedeont kormánybiztossá nevezik ki. Feladata, hogy megteremtse a vagyonbiztonságot, és befogja a negyvennyolcas betyárokat. Ráday nem válogat az eszközökben. Az alföldi „Sáncba”: a várbörtönbe gyűjtik be a szegénylegényeket, akiket kegyetlen lélektani módszerekkel igyekeznek társaik elárulására bírni. Büszkeségüknél fogva csalják csapdába közülük a volt Kossuth-katonákat. 

Jancsó Miklós későbbi filmjéért, a Még kér a nép-ért 1972-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendező díját, majd 1979-ben életműdíjjal méltatta munkásságát a cannes-i filmfesztivál.