A Faun labirintusa
- Dátum: 2014. szeptember 15. 21:20
- Szerző: Csákó Zsuzsi
Heti kedvencük egészen spontán egy olyan film, ami egyszerre tud megindító és hátborzongató lenni: A Faun labirintusa, a film, amely nem hordoz magában vallási jegyeket, mégis a kereszténységet lényegét ábrázolja egy igazán izgalmas történetvezetésben.
A Faun labirintusa című film egyszerre tündérmese és dráma. A kosztümös alkotás a spanyol polgárháború idején játszódik. A háborús hangulatot a különös lények megjelenése fokozza csak igazán. A két világ keveredése varázslatossá teszi a filmet. Néha már brutálisan "varázslatos", amikor az emberi hús látványa tárul elénk. Az egész film egy szimbólikus alkotás.
1944. Spanyolország. Ofélia apja halála után, terhes édesanyjával a sötét erdő mélyén található malomba költözik, ahol mostohaapja, Vidal kapitány az úr. A tizenegy éves kislány a könyveket bújva merül el a varázslatos történetekben, amíg rá nem talál arra a mesére, ami életre kel, nem véletlenül. Félig szitakötő, félig emberi szerzet egy rejtélyes labirintusba vezeti, ahol egy faun várja. Ez a furcsa lény azt mondja a lánynak, hogy ő egy mágikus királyság rég elveszett hercegnője, ám, ki kell állnia 3 próbát, ahhoz, hogy visszatérhessen a királyságba. A könyvekből megismert mitologikus lények, szörnyek és tündérek életre kelnek és elkalauzolnak minket a fantasy világba, ahol minden okkal történik.
Ofelia vajon képes a csodára? A próbatételek a lenti világban hasonló értékűek a fenti világ problémáival. Sőt! Amikor fent rosszabbra fordulnak az események, akkor lent is nagy a baj. A két világ összefüggésben van. A kislány minden lépése következményekkel jár.
A Faun labirintusa sok elismerést érdemel, először is, az, hogy Guillermo del Toro forgatókönyve eredeti, nem egy könyv átirata, vagy korábbi filmötlet újragondolása. A díszletek, a maszkok, az operatőr munkája fantasztikus. Egy fantasy történet hitelessége úgy mérhető igazán, hogy mennyire képesek elvarázsolni az embert.