Általában a karakterek közötti konfliktusok adják a cselekmény nagyját, továbbá itt nagyobb eséllyel végződik happy enddel a sztori. Franciaországban úgy gondolták, hogy ideje lenne valami újdonsággal előrukkolni a témában, és arra gondoltak, hogy mi lenne, ha egy válásnál a szülők nem a gyerekeikért harcolnának, hanem éppen ellenkezőleg?! Így látott napvilágot az: Apu, vagy anyu? A forgatókönyvet Matthieu Delaporte (Hogyan nevezellek, R.T.T.), Alexandre de La Patelliere (22 lövés, Bankapók a pácban) Jérôme Fansten (Foglalkozása: Bűnbak, Műnó, a holdbéli manó), valamint Guillaume Clicquot de Mentque (Fanette) írták, míg a rendezésre Martin Bourboulon-t kérték fel, akinek ez lesz az első nagyjátékfilmje. A válni készülő házaspár szerepét Marina Foïs (Egyszerű szív, Polisse) és Laurent Lafitte (A külváros mélyén, Százkarátos szerelem) kapták meg. A gyerekeik bőrébe Alexandre Desrousseaux (Situation amoureuse: C'est compliqué), Anna Lemarchand (Dandelionék), Achille Potier (akinek, ez a debütálása a nagyvásznon) bújt.Vincent (Laurent Lafitte) és Florence (Marina Foïs) boldog házasok, emellett három porontyot nevelnek. Nos, ez pusztán a látszat, mert igazából válni készülnek. Mindezt a lehető legbékésebb módon teszik. Viszont a problémás lurkók ebből semmit sem sejtenek, de lassan el kell mondaniuk nekik a helyzetet. Ám egy nem várt fejlemény összekuszálja a dolgokat, mivel a két szülő megkapta élete nagy álláslehetőségét, ám a bökkenő, hogy egyik sem a közelben lenne, tehát felmerül a kérdés, hogy melyikük marad otthon a gyerekekkel, és mond le álmai állásáról. Ettől fogva apa és anya mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyerekek ne őt válasszák, így elkerülhetetlen a káosz a Leroy családban.Az előzetes megtekintése után rögtön elnyerte a tetszésemet az Apu vagy anyu? c. film, ebből kifolyólag optimistán ültem be rá. Az első fél óra bevallom kissé csalódást okozott, mivel lassan csordogáltak az események, a poénok sem igazán voltak kacagtatóak, maximum megmosolyogtatóak. A film első felében jól érezhetően a karakterek bemutatására törekedtek az alkotók, hogy tisztában legyünk a filmbéli emberek hátterével és a motivációikkal. Ez kissé unalmas, de a játékidő második fele miatt megéri a várakozást, mivel az teljesen feledtetni tudja az eseménytelen részeket. Amint beindul a háború a két felnőtt között, onnantól kezdve roppant szellemessé válik a cselekmény. A főszereplők jobbnál jobb ugratásokat/szivatásokat visznek véghez a kölykeik ellen, amiket nem lehet kibírni röhögés nélkül. Az apuka a fia taekwondo-os edzés jelenete hatalmas volt. Ezenkívül a nagyi felbukkanása, és a paintball-os pillanatok is fergetesek lettek.  Ha valaki ezeken nem nevet, akkor sürgősen forduljon orvoshoz. Természetesen nem maradunk mondanivaló nélkül, ami jelen esetünkben az, hogy soha nem késő egy pislákoló szerelmet újra lángra lobbantani. Meglepetésre ne számítsunk, boldog véget ér a felnőttek háborúja. A válófélben lévő házaspárt alakító Laurent Lafitte és Marina Foïs príma teljesítményt nyújtottak a szerepeikben. Már-már túlságosan beleélték magukat. Alexandre Desrousseaux, Anna Lemarchand és Achille Potier hitelesen hozták a szülők kellőképpen idegesítő gyermekeit (vagy mondjuk inkább áldozatait).

Martin Bourboulon első rendezése a lassú kezdés ellenére vicces és szórakoztató. Egyszeri nézésre tökéletes. Mindazok számára ajánlom, akik szeretik a francia vígjátékokat, illetve a nem mindennapi helyzetekből adódó poénokat.

MoziStar: 6/10

APU VAGY ANYU?

Eredeti cím: Papa ou maman
Színes francia vígjáték
Rendező: Martin BourBoulon
Szereplők: Laurent Lafitte, Marina Fois, Alexandre Desrousseaux, Anna Lemarchand
Forgatókönyvíró: Matthieu Delaporte, Alexandre de La Patelliere
Operatőr: Laurent Dailland
Zene: Jérôme Rebotier
Producer: Alexandre de La Patelliere, Dimitri Rassam
Vágó: Virginie Bruant
Játékidő: 85 perc
Korhatás: 16
Magyarországi bemutató: 2015. július 2.
Forgalmazó: ADS