asdf

Sicario: A Farkasok földjén nehéz az élet

A Sicario röviden összefoglalva olyan, mint egy tökéletesen végrehajtott fejlövés: egyszer üt, de akkor halálosan. És egyben ez is vele a probléma. Borzasztóan feszült és meglepően mély, ám csak egyszeri bevetésre alkalmas, ezért sem lesz soha igazi klasszikus. Ettől függetlenül megéri elmerülni a mexikói városok kilátástalan, reményvesztett nyomornegyedeiben. Főleg úgy, hogy a legnagyobb mocsok nem is a kokaintól porzó utcákon folyik.

A toll a XXI. század legerősebb, legpusztítóbb fegyvere

Denis Villeneuve csak a Fogságban (Prisoners) című thrillerével sikerült végleg betörnie Hollywoodba, holott már 2010-ben, a Felperzselt földdel is sikerült maradandót alkotnia. Kétség sem férhet hozzá, hogy a Fogságban - a Holtodiglannal mellett - a thriller műfaj egyik legerőteljesebb, legnyomasztóbb alkotásává vált. Főleg, ha az elmúlt egy-két-három év termését nézzük. Ha nem is egytől egyik, de a rendező fogta a legutóbbi sikerfilmjét, és Mexikóba költöztette. A történet természetesen rengeteg aspektusában változott, de az a feszültség és barátságtalan, rideg, kilátástalan atmoszféra, ami körbelengte a Fogságban-t, itt is nagyon erősen érződött. Már-már feszengtem a székben, pedig erre nem mostanság volt példa.Sicario_2015 (16)A történet kifejtésébe nem fogok belemenni, mert körülbelül egyetlen, fél perces előzetesből kiderülhet az alapkonfliktus. Amiről inkább beszélnénk, hogy amerikai film ellenére meglepően mély és tárgyilagos volt. Aki esetleg attól tartott, hogy a Sicario az Amerikai mesterlövészhez hasonló patrióta történet lesz, azt megnyugtatom: szerencsére szó sincs erről. Ebben a környezetben a hazafi amerikaiak is legalább olyan bűnösök, vétkesek, mint a kerítés mögött, drogban és vérben fuldokló mexikóiak. A direktor nem kíván igazságot tenni vagy békíteni, inkább felhívja a figyelmet a modern világ egyik legnagyobb problémára: a törvény most már csak afféle iránymutatóként van jelen az életünkben. Nincs igazi súlya és értéke, hiszen egy olyan időszakot élünk meg, ahol a pénz és a személyes érdekek dominálnak. Nem véletlenül született meg az a kifejezés, hogy a „gazdagok igazsága”. Pénzen nem csak ételt, italt, ruhát, hanem ártatlanságot és (tömeg)gyilkossághoz való jogot is vásárolhatsz.Sicario_2015 (23)Josh Brolin karaktere nagyon szépen szemlélteti azt a hipotézist, miszerint a cél mindig szentesíti az eszközt. Egyáltalán nem érdekelte, hogy megszegi a törtvényt - a személyiségi jogokról már ne is beszéljünk -, ha mindez azzal jár, hogy kisöpörheti a mocskot az országából. Egyetértünk vele? Persze, hiszen a biztonság legalább olyan fontos, mint az anyagi jólét. Vele szemben áll Emily Blunt, aki egyrészt még mindig gyönyörű, hiába próbálták az ellenkezőjét bebizonyítani. De ami fontosabb, hogy ő volt az egyedüli, aki a törtvényt, az erkölcsöt, az emberséget képviselte. Egy igazi bárány volt a farkasok világában. A maga nemében nem volt több egyszerű bábnál, hiszen csak azért kellett, hogy a jelenlétével és a szignójával patyolat tisztává mossa az elkövetett bűnöket. Itt el is jutunk a belcímben ecsetelt toll-kérdéséhez, miszerint egy méregdrága Mont Blanc a XXI. században igazi tömegpusztító fegyver. Egyetlen aláírás dönthet életről-halálról, szegénységről-gazdagságról, bűnről és igazságról. Félelmetes belegondolni, hogy a szabadság nem több egy world dokumentumnál, amit bárki szabadon szerkeszthet.Sicario_2015 (20)A harmadik főszereplő, Benicio Del Toro valahol a kettő között lebeg. Bosszút akar állni, minden áron, nem számít, hogy kinek vagy kikkel kell együtt dolgoznia. Messze ő nyújtotta a legjobb alakítást, igaz, neki is volt a legjobban megírva a szerepe.

Az akció jelenetek is nagyon realisztikusan lettek megkomponálva. Igaz, kicsit néha úgy tűnt, mintha vizualitás szempontjából „lopna” a Call of Duty című háborúsjátékokból, ám ettől függetlenül minden eldördülő lövés velőtrázóan csengett a fülünkben. Végre egy olyam akció film, ahol tétje is van, ha rálőnek az emberre.

Denis Villeneuve valódiassággal támasztotta meg a történetet

Az, hogy a Sicario mondanivalója valóban csontig-velőig marjon, meg kellett teremteni azt a légkört, azt az atmoszférát, ahol mindez a maximumon működhet. Elképesztő volt látni azt a fajta tudatos hozzáállást, felkészülést, kidolgozást, amit Denis Villeneuve beleölt a filmjébe. Szinte minden egyes jelenetet patikamérlegen mért ki. Igaz, hogy nem volt hibátlan, a történetmesélésben bőven voltak üresjáratok, mégis a mexikói életet - ha létezik olyan - sikerült nagyon hitelesen, nagyon emberközpontúan bemutatni. Ha csak kicsit is, de legalább hangsúlyt fektetett arra, hogy megmutassa: miként élik meg a szüntelen terrort a mexikói kis városokban élő ártatlanok. Ha másért nem is, ezért érdemes megnézni a filmet.

Összességében elmondható, hogy a Sicario egy végletekig megtervezett film, ami egyszerre viseli magán a (mély)dráma, a thriller és az akciófilmekre jellemző tulajdonságjegyeket. Nem egyszerű iparos munka, hanem értékes alkotás!

MoziStar: 7,5/10

SICARIO – A BÉRGYILKOS

Eredeti cím: Sicario
Műfaj: thriller/akció

Rendezte: Denis Villeneuve
Szereplők: Emily Blunt, Josh Brolin, Benicio Del Toro, Jon Bernthal, Victor Garber

Forgatókönyv: Taylor Sheridan
Fényképezte: Roger Deakins
Játékidő: 121 perc
Korhatár: 16 
Forgalmazó: Freeman Film 

Bemutató dátum: 2015. október 22.

Megosztás facebookon