Gyilkosság az Orient expresszen - Könyvkritika
- Dátum: 2017. november 15. 19:34
- Szerző: Csákó Zsuzsi
Agatha Christie világhírű regényének vadonatúj filmváltozata már a mozikban! Ennek örömére a Gyilkosság az Orient expresszen című könyv vadonatúj borítót kapott, ami annyira szép, hogy az ember egyből kedvet kap újra olvasni a történetet, még úgyis, hogy tudja mi a vége.
Egy forró ital, egy kis nasi és Agatha Christie klasszikus regénye igazán felpezsdít egy szürke,hideg és nyomasztó napon. Így voltam ezzel a gondolattal én is. Bekuckóztam az ágyamba és gondolatban felszálltam az Orient expresszre.
A történetről csak néhány mondatban:
Hercule Poirot-nak váratlanul Isztambulból Londonba kell utaznia. Viszont az Orient expresszen már nem volt szabad hálófülke. Pedig decemberben alig szoktak utazni. Ám a sürgős ügy nem tűrt halasztást, így a vasúttársaság tulajdonosa, aki jó barátja a bajszos detektívnek, elintézi, hogy Poirot mégis fülkét kapjon a közvetlen kocsiban. Már az utazás elején kirajzolódik, hogy milyen "díszes" társaság gyűlt össze. Az egyik utas hamar megtöri a magándetektív nyugalmát azzal, hogy felkéri, nyomozza ki, kitől kap fenyegető leveleket és azt szeretné, hogy legyen a testőre. Nagyképű és nyers modorával nem lopja be magát a detektív szívébe, aki nem is vállalja a felkérést. Éjjel elakad a vonat egy hatalmas hófúvásban. Másnap kiderül, hogy nem volt alaptalan a férfi félelme, ugyanis holtan találják fülkéjében. Poirot azonnal elmélyül a nyomozásba. A dörzsölt detektívnek a hótorlasz miatt több ideje van kihallgatni az utasokat, akik egyre rejtélyesebbnek tűnnek a nyomozóval való beszélgetés során. Értelemszerűen a legfontosabb kérdés az, hogy ki a gyilkos?
Bevallom, a könyvet csak most olvastam, a Kenneth Branagh rendezte film megjelenése előtt. Természetesen rengeteget hallottam a világhírű krimiről és tudtam, hogy miért népszerű Agatha Christie, de valahogy elkerült ez a csavaros regény. Talán azért is, mert nem vagyok egy nagy krimi rajongó. Viszont, nagyon kíváncsi voltam rá és most, hogy túl vagyok rajta, örülök, hogy a film előtt olvastam el. Sajnos vagy nem sajnos, a filmváltozat nem nyerte el annyira a tetszésemet, de még a szuper szereplőgárda sem tudta elérni azt a döbbenetet és zsenialitást, amit a könyv sorai produkálnak. Szerintem, még annak sem tud annyira felülmúlhatatlan moziként hatni, aki nem olvasta a könyvet. Ez a mű tipikusan abba a kategóriába tartozik, hogy a megfilmesítés nem múlja felül azt, de még csak meg sem közelíti.
A történet akkor lendül fel igazán, amikor megtörténik a gyilkosság és, ahogy Poirot és két segédje bele veti magát a detektívesdibe. Ahogy beindulnak az agytekervényei, úgy kezdtem el én is izgulni és reménytelenül találgatni, hogy ki a gyilkos. A cselekmény annyira jól meg van írva, hogy képtelenség félbe hagyni az olvasást. Nagyon lekötött a könyv és ezzel az utánozhatatlanul okos detektívvel lélegeztem együtt. Az írónő úgy tálalja a rejtély megoldását, hogy a végén az ember a fejét fogja és nem hiszi el. Pedig, ahogy sorra faggatja ki a detektív az utasokat, úgy nő a feszültség és már majdnem elhisszük, hogy rájöttünk a titokra. Megismerjük az utasokat és a lehetséges indítékokat, majd egymás után dobjuk el az egyértelműnek tűnő teóriákat. Épp ezért izgalmas a könyv, mert idő előtt nem derül ki az olvasó számára sem, hogy ki a tettes. Így egy kicsit jobban átérezzük egy látszólag egyszerű ügy felderítésének körülményeinek fontosságát. A regény nyelvezete is annyira sokat ad a sejtelmes atmoszférához, hogy már-már elhittem, hogy egy rejtőzködő utas vagyok én is, aki megpróbál a legapróbb részletekre is oda figyelni, amit az utasok mondanak. Kevés a leíró rész, inkább a párbeszedeken van a hangsúly. A karakterek tökéletesen vannak kidolgozva, és az is egy remek húzás volt, hogy több nemzetiségű jellemmel találkozhatunk, például magyarral is. A végkifejletnél érezzük, hogy a szabályok és a logikus gondolkodás határait Poirot is kénytelen átlépni, hogy az igazság előbújjon a hálófülke mélyéből. Mindenki gyanúsított, de az éles eszű belgán nem lehet kifogni.
"Bouc kétségbeesett kézmozdulattal kísérte szavait. -Semmit sem értek az egészből... semmit sem értek belőle! Hát mégis a vonaton volt ennek a Ratchettnek az ellensége? De most hol van? Hogyan párologhatott el? Szétpattan a fejem. Mondjon már valamit, barátom! Könyörgök, bizonyítsa be, hogy a lehetetlen miért nem lehetetlen!
- Ügyes fogalmazás - mondta Poirot. - És mivel lehetetlen dolog nem történhetik meg, ezért be fog bizonyosodni, hogy a látszat ellenére a lehetetlen mégsem lehetetlen."
A könyv története nagyon okosan van felépítve. Egyszerre izgalmas és lehengerlő. Külön tetszett a lélektani megközelítés és az, hogy hiába gyanúsítottam ezt vagy azt, a végén felütötte fejét az igazság, illetve, hogy miként kapcsolódnak össze a szálak. Tök jó lenne azt mondani, hogy de jó volt újra elő venni ezt a regényt, de pár év múlva biztos így fogok érezni.
Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen
(Eredeti cím: Murder on the Orient Express)
Fordította: Katona Tamás
Kiadó: Európa Könyvkiadó, 2017
2990 Ft
Értékelés: 9/10
