A kíméletet távolról sem ismerő antihőseink egy totál bizarr főgonosszal néznek szembe, aki első ránézésre elég gagyinak tűnik, de cseppet sem zavaró, mert ebben a filmben az őrület és a döbbenet diktál. A direktor nagyon jól egyensúlyoz akció, hülyeség és elképesztő csavarok között. Dinamikája eddig egyetlen DC-moziban sem volt ennyire erős és néha már sok is. Két látványos akció között belefér egy kevés lelkizés, komolykodás is, de ez is nagyon szépen van megkomponálva, ami simogatja az ember lelkét. Ilyenkor van időnk kicsit pihenni a bődületes pörgés közepette.

Minden karakternek megvan a maga egyénisége és a szokatlanul különleges vagy fura képessége, ami rengetek poénos szituációt produkál. Nem kevés szereplőt vonultat fel a film és néhányan a "közönség kedvenc" címért kiáltanak, például a Groot-ra erősen hajazó King Shark (Nanaue) vagy Patkányfogó 2., de bőven van miből/kiből válogatni. Nálam Harley Quinn az abszolút befutó. Pazar jelenetekben láthatjuk lubickolni. A szinkron pedig zseniális. Peller Mariann hangja még mindig telitalálat. Nagy pillanatokban és kreatív vizualitásban sincs hiány. A néző nem egy szokványos szórakozást kap, ami a képregényfilm műfaját illeti. Aki a tipikus, könnyed szuperhősös filmre számít, az bizony készüljön fel mindenre. Sőt! Abszolút indokolt a 18-as karika, mert a vér csak úgy özönlik a nyakunkba. James Gunn filmje IMAX vászonra született. Nagyon bírtam. A legőrültebb, a legvadabb és legszórakoztatóbb DC film, amit valaha láttam.