Nyílván a lemezlovasoknak is végig kell járniuk a szamárlétrát. Nem kapják meg egyből a hírnevet, a hatalmas gázsit és a bombázó csajokat. Mindezekért keményen meg kell dolgozniuk és még így sem garantált számukra a siker. Ők is boldogok, amikor jó dolgok történnek velük, vagy szenvednek, ha semmi nem úgy alakul, ahogy tervezték legyen szó a karrierjükről, illetve a magánéletükről. Legutóbb 2008-ban a Berling Calling című német dráma próbálta megmutatni a nézőknek, hogy nem csupán fényes oldala van annak az életnek, aki ezt az ipart űzi. Most pedig a franciák gondolták, hogy ideje lenne nekik is szerencsét próbálniuk ebben a műfajban. Ez a próbálkozás lenne az Eden címet viselő filmdráma.Mia Hansen-Løve (Víszlát, első szerelem, Gyermekeim apja) a korábban DJ-ként tevékenykedő testvére életét dolgozta fel negyedik rendezésében. Az 1981-ben született hölgy a rendezés mellett a forgatókönyv írását is magára vállalta, amiben testvére, Sven Hansen-Love segített neki. Főbb szerepekben pedig Félix de Givry, Pauline Etienne (A beszélő titkai, Az apáca), Vincent Macaigne (A júliusi randevú, A világ nők nélkül), Hugo Conzelmann (Május után), Arnaud Azoulay (Nyári időszámítás) és Vincent Lacoste (Fapados történet, Helyes kölyök) láthatóak.Történetünk az 1990-es évek Franciaországában játszódik. Főszereplőnk Paul (Félix de Givry) egymás után járja Párizsban a buli helyszíneket. Fiatal éveiben a kezdő DJ még igencsak félénk típus volt és a baráti köre állandóan kisebb-nagyobb változásokon esett át. Közülük megismerjük Cyrillt (Roman Kolinka), Stant (Hugo Conzelmann), Thomast (Vincent Lacoste) és Guy-Mant (Arnaud Azoulay). Paul és Stan együtt közösen megalakítják a Cheers nevű formációt. Ezután a zene lett a legfontosabb főszereplőnk életében. Elindul a siker útján és egyre többször léphet fel a publikum előtt. Végül New Yorkban köt ki, viszont a kapcsolatai megcsömörlik a munkamániáját, és az írói ambíciója is a lemezlovasság áldozatává válik.A kezdéstől egészen a végéig magával ragadja a néző figyelmét az Eden, és ebben rejlik a film legnagyobb ereje. Szintén üde színfolt volt, hogy remekül sikerült megidézni a kor hangulatát. A filmben hallható zenék teljesen rendben voltak, lendületet adtak a filmnek. No, de negatívuma is van az Eden-nek. A főszereplő mintha nem akarna soha megváltozni/felnőni a tinédzseri kori évei után sem, hiába felnőtt mindenki körülötte, ez őt egy cseppnyit sem érdekli. Inkább tovább kergeti a gyerekkori vágyálmát, amiről talán lelke legmélyebb bugyraiban sejti, hogy soha nem fog megvalósulni. Szépen lassan elmegy mellette az életének egy bizonyos szakasza, de nem történik meg vele az, ami minden felnövő embertársunk esetében megtörténik. Csupán, akkor kerül választás elé, amikor már az élet kényszeríti rá. Sajnos nem tudunk meg igazán nagy kulisszatitkokat a DJ szakma hátteréről pedig ebben a filmben meg lett volna rá az esély, hogy valami újat is mutassanak róla, amit csak kevesen tudnak. Helyette egyfajta biztonsági játékot választott a rendezőnő, és inkább a drámai oldaláról közelítette meg az egészet. A főszereplőt illetően jól választott Mia Hansen-Løve, mivel Félix de Givry többek között kölyökképűségének is köszönhetően hiteles tud lenni a karakterének a bőrében. A többi színész ugyan nem sok vizet zavar, de a rendező által ügyesen lettek mozgatva a filmben, így ők is érdekesek tudnak lenni.

Egyszeri megtekintésre tökéletes választás lehet az Eden mindazok számára, akiket érdekel a DJ szakma, a 90-évek hangulata, a jó zenék, illetve mélyebb érzelmek.

MoziStar: 6/10

EDEN

Francia filmdráma

Rendező: Mia Hansen-Love
Szereplők: Félix de Givry, Pauline Etienne, Vincent Macaigne, Hugo Conzelmann
Forgatókönyvíró: Mia Hansen-Love, Sven Hansen-Love
Operatőr: Denis Lenoir
Producer: Charles Gillibert
Vágó: Marion Monnier
Játékidő: 131 perc
Korhatár: 16
Magyarországi bemutató: 2015. május 21.
Forgalmazó: Vertigo