Ő hitt benne, és mi is elhisszük mindazt, amit látunk és hallunk. Nosztalgikus hangulatot ébresztett fel bennem a cselédlány története. Ahogy sokan, úgy én is kíváncsi voltam arra a mesére, amit kislányként láttam, hogy élőszereplős változatban mennyire tud rám hatni.Klasszikus és modern is egyben a Hamupipőke legújabb feldolgozása. Branagh finoman bánt a részletekkel, amelyek kidolgozása pontos és hatásos. Győnyörű a díszlet. Már-már annyira magával ragadó, hogy mi magunk is szerepelni szeretnénk a filmben, legalább egy jelenet erejéig, hogy magunkra húzhassuk azt a csodaszép kék ruhát. Na és persze azért, hogy találkozzunk a herceggel vagy a jópofa egérkék társaságát élvezhessük, mert ezek bizony aranyosak és mókásak. Az pl. nagyon szimpatikus volt, hogy nem emberek módján beszéltek a kis sajtzabálók, hanem cincogtak. A rendező munkáján végig érezni, hogy nagyon ügyelt arra, hogy a klasszikus történethez hű maradjon.

Ella (Lily James) boldogan élte a harmónikus, mosolygós, madárcsicsergős életét apjával és anyjával. Ám egy napon elveszíti édesanyját. Apja a boldogság reményében köti össze életét Lady Tremaine-vel (Cate Blanchett), aki szintén özveggyé vált. A halál Ella édesapját is elragadta, így teljesen magára maradt a lány. A gonosz lelkű mostoha és annak két bugyuta lánya innentől kezdve cselédként tekintett Ellára, akit Hamupipőkének neveztek el. A padláson kell aludnia, megállás nélkül robotolnia és a csillogásról még csak nem is álmodhat. Viszont jön az igaz szerelemre vágyó herceg (Richard Madden) és ott van még a tündérkeresztanya is, akinek varázspálcája által éjfélig bármi megtörténhet. Tökhintó, üvegcipellő, meseszép ruha...

A látvány és a varázslat mellett igen hangsúlyosak a szereplők, és nem túlzás kijelenteni, hogy jó választás volt ez a gárda. Lily James tökéletes hercegnővé válik. Kiválóan hozza a finom lelkű és anyja tanításához hű maradó lányt. Richard Madden, aki nem csak jóképű, de okos is. Ráadásul még a trónért sem kell harcolni (haha). Viszont mindent megtesz, hogy megtalálja az üvegcipellő tulajdonosát, és mindezt elegánsan. Gonosz mostoha szerepre nem is lehetett volna jobb választás Cate Blanchett-nél. A gesztusai és a mozdulatai annyira beszédesek, hogy jól tudjuk, van bőven keserűség és szomorúság a lelkében, amit Ella-n vezet le. Talán több gonoszság még bele fért volna a játékidőbe, de így sincs ok panaszra. A tündérkeresztanya szerepében pedig Helena Bonham Carter tündökölt és milyen jól állt neki. Nem volt giccses és túlzó. Bohókás, szeleburdi természete azonnal megfog.A 2015-ös Hamupipőkét azoknak ajánlom, akik nosztalgiára vágynak és kicsit újra hinni szeretnének a tündérmesékben, a hercegben, valamint az őszinte szerelemben. De leginkább azoknak, akik azt gondolják egy régi klasszikust nem lehet profin újra gondolni. Nagy valószínűséggel a női nemet fogja leginkább vonzani ez a mozi, de a pasik, akik a párjukat elviszik erre a mesére, gondoljanak arra, hogy mindjárt jön a Mad Max.

MoziStar: 9/10

HAMUPIPŐKE

Eredeti cím: Cinderella

Színes, magyarul beszélő, amerikai családi kalandfilm
Rendező: Kenneth Branagh
Szereplők: Lily James, Cate Blanchett, Helena Bonham Carter, Richard Madden
Forgatókönyvíró: Aline Brosh McKenna, Chris Weitz
Zeneszerző: Patrick Doyle
Operatőr: Haris Zambarloukos
Producer: David Barron, Simon Kinberg
Vágó: Martin Walsh
Játékidő: 112 perc
Korhatár: 6
Bemutató dátuma: 2015. március 19.
Forgalmazó: ForumHungary