Magányosan megöregedni nagyon keserű, de a szürke hétköznapokban is lehet jó az ember. Életünk végére felveszünk pár olyan jellemvonást, amik nem biztos hogy társadalmilag elfogadhatóak, mégis akkor már talán minden mindegy. A St. Vincent c. film az élet utolsó mérföldköveinek megtételének keserves mégis talán megmosolyogtató pillanatait mutatja be. Az élet ezen momentumai talán a legérdekesebbek, hiszen ekkor összegezzük életünket és ha nem tetszik az amit kapunk, az élet ad még egy lehetőséget, hogy javítsunk azon.

A történet napjaink New York kertvárosában játszódik. Vincent MacKenna (Bill Murray) magányos nyugdíjas napjainak lehetünk részesei amely elhanyagolt lakása, a mosoda, a lovi, kedvenc kocsmája és megszokott szőke orosz prostija körül zajlik. A bevett, morgorva nyugdíjas életet azonnal felborítja a szomszédjába költöző, gyerekét egyedül nevelő anyuka (Melissa McCarhty) és 12 éves kisfia Oliver. Ha nem is teljesen önzetlenül, de hamar egymásra talál a vénember és az új környezetben kicsit elveszett fiú. Vincent elvállalja, hogy iskola után bébiszittere lesz a kisfiúnak, de ez a felelősség nem ösztökéli arra, hogy felelőtlen, cinikus életén egy kicsit is változtasson, ami talán nem minden esetben segíti elő egy gyerek fejlődését.

Bár Vincent a maga módján folyamatosan nevelni próbálja a gyereket, aki átlát az öregen és érett fejjel felfogja, hogy mit szeretne neki tanítani. Vincent erkölcsi alapjai legjobban akkor mutatkoznak meg, amikor Oliverrel a lovin közösen nyert pénzt egy megtakarítási számlára teszi. A mosolyra csábító gondoskodás mellett megmutatkozik Vincent keresztje is, a lovin szerzett adóság és az idősek otthonában fekvő a férjét fel nem ismerő feleség ápolása és a viszonzatlan szeretet képében. A kártyavárszerű idős napokat ideig óráig fenn lehet tartani, de érezzük, hogy van egy pillanat, amikor minden összedőlhet. És ez be is következik, amikor Vincent feleségét ki akarják rakni az otthonból és még azon a napon megjelenik Vincent bukija, hogy behajtsa a tartozást. Vincent alól hirtelen kicsúszik a talaj és agyvérzést kap. Rendkivül nehezen viseli a kiszolgáltatottságot és a tehetetlenséget, pedig gyógyulása a helyzethez képest igen gyors. Kibirhatatlansága még elviselhetetlenebbé válik ez idő alatt. De a betegsége rádöbbenti a környezetét arra, hogy valójában mit is tett értük Vincent és a viszonzás nem marad el.

Miért St. Vincent? Mert a szentek köztünk élnek, még akkor is ha nem tökéletesek. Mai szemmel a régi szentek sem voltak tökéletesek, de tetteik naggyá tették őket. Vincentről a film csúcspontján kiderül, hogy a zord külső egy mély érzésekkel teli emberi sorsot cipel, amiért Oliver által kiérdemli a megtisztelő címet. Ugyan egy igazi házsártos öregember, de mégis szerethető. Eredetileg Jack Nicholson-t szerződtették volna a morgós szomszéd szerepére, de végül Bill Murrayt választották. Amíg Murray-t nem nagyon, úgy Nicholsont már ezerszer láthattuk kiállhatatlan öregember karakterben, talán nehéz lett volna elkülöníteni a korábbi szerepek emlékét. Bill Murray szerepeiben gyakran cinikus komikus, még sem láttuk eddig korának megfelelő karakterben, amiben a színész a bohóckodás mellett a komoly arcát is megmutatta. Azonban ez így is kevés, a történetből, a jelenetekből hiányzik valami ütős kraft. Murray alakítása eltörpül, és a mellékszereplők se teszik oda magukat igazán. Mintha csak kezdő színészek lennének, akik kiemelt statiszta szerepeket játszanának. Nagy kár, hogy ilyen remek színészeket egy ilyen szegényes forgatókönyv árnyékol be 100 percen keresztül.

 

ST. VINCENT

Műfaj: színes, feliratos, amerikai vígjáték
Szereplők: Naomi Watts, Bill Murray, Melissa McCarthy, Chris O'Dowd, Terrence Howard, Katharina Damm
Korhatár-besorolás: 12
Magyarországi premier: 2014. október 30.
Rendező: Theodore Melfi
Írta: Theodore Melfi
Producer: Don Block, Peter Chernin,
Társproducer: G. Mac Brown
Operatőr: John Lindley
Zeneszerző: Theodore Shapiro