asdf

21-es terem

Blinky Bill - A film - Kritika

2015. november 22.
Tartozom egy vallomással: borzasztóan féltem ettől a filmtől, mert az előzetesek és a poszterek sem kecsegtettek semmi jóval. Végül minden aggodalmam beigazolódott, ám arra azért mégis jó volt, hogy rájöjjek: a hiba részben nem Blinky barátaiban, hanem bennem keresendő.

Az éhezők viadala: A kiválasztott - 2. rész - Kritika

2015. november 19.
Befejező részéhez érkezett az Éhezők viadala. Bevallom őszintén, hogy a harmadik és negyedik rész nézése közben nem egyszer elhagyott a remény. Pedig továbbra is váltig állítom, hogy Az éhezők viadala-franchise, ha önmagát komolyan vette volna, akkor a mezei szórakoztatásnál sokkal messzebbre mehetett volna.

A keresés - Kritika

2015. november 12.
Filmfesztiválra rendezni egy szerzői filmesnek mindig is kihívás. Brutálisan erős a filmes mezőny, ráadásul a háborús dráma témakörébe helyezni az üzeneteket főképp nehézkes. Sok-sok hollywoodi és európai háborús melodráma bukott már el ezen az úton. Az Oscar-díjas (A némafilmes) Michel Hazanavicius A keresés című mozija ugyan ezt a tábort erősíti tovább.

007 Spectre - A Fantom visszatér - Kritika

2015. november 05.
Egyelőre érdemes lenne a címbeli meghatározásomat feltételes módban kezelni, hiszen Hollywoodban mindig van az a vastag csekk, amire a színészek „nagy duzzogva” igent mondanak. Mindenesetre a legújabb James Bond-mozi, a Spectre nagyon szépen keretbe foglalta a Craig-érát. Ez volt a tökéletes búcsú!

A kis herceg - Kritika

2015. november 04.
Valószínűleg nem ismeretlen ez a már szinte közhelyesnek számító, de mégis igaz mondat: "Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.", melyet Antoine de Saint-Exupéry mondott ki először A kis herceg című művében.

Anyám és más futóbolondok a családból - Kritika

2015. november 04.
A 2002-es Magyar Filmszemle fődíjával kitüntetett (Chico) Fekete Ibolya hosszú szünet után tért vissza a mozivásznakra. Új játékfilmje, az Anyám és más futóbolondok a családból végigzakatol a XX. század magyar történelmén keresztül, miközben végigregél egy családi drámát, és bemutatja milyen is volt az élet az elmúlt 100 évben.

Libabőr - Kritika

2015. október 29.
Évről-évre minden egyes naptári ünnepnapkor a hollywoodi filmgyártás megajándékozza a nézőket egy családi mozival. Idén Halloweenre a Libabőr jutott a kedves kis szörnyecskéivel és a pofon egyszerű forgatókönyvével. Ezeknél a családi filmeknél csak egy kérdést tehetünk fel: tudott újat mutatni, vagy a készítők a még mindig jól bevált zsáner sablonjait hasznosítják újra?

Sicario - A bérgyilkos - Kritika

2015. október 22.
A Sicario röviden összefoglalva olyan, mint egy tökéletesen végrehajtott fejlövés: egyszer üt, de akkor halálosan. És egyben ez is vele a probléma. Borzasztóan feszült és meglepően mély, ám csak egyszeri bevetésre alkalmas, ezért sem lesz soha igazi klasszikus. Ettől függetlenül megéri elmerülni a mexikói városok kilátástalan, reményvesztett nyomornegyedeiben. Főleg úgy, hogy a legnagyobb mocsok nem is a kokaintól porzó utcákon folyik.

Pán - Kritika

2015. október 19.
Kezdjük azzal, hogyha már Pán Péter eredettörténetét is el kell mesélni, akkor ott már nagyon komoly gondok vannak. A látottak alapján sajnos azt kell mondanom, hogy az égvilágon semmi szükség nem volt arra, hogy megtudjuk, miként válik Péter Pán-ná, az az a törzs legnagyobb harcossá. Ezzel a problémával a készítők a forgatókönyvírás közben szembesülhettek, mert a végeredményből az derült ki, hogy egyáltalán nem törekedtek arra, hogy komolyabb színben tüntessék fel Sohaországot, vagy saját magukat. Hugh Jackman-ről nem is beszélve!

Hotel Transylvania 2. - Ahol még mindig szörnyen jó

2015. október 12.
A Hotel Transylvania 2. – Ahol Genndy Tartakovsky még mindig szörnyen jót alkotott! Az első részhez hűen ismét sikerült a kicsiket és nagyokat is a székhez bilincselni egy másfél órás utazásra a szörnyek világába.

Kötéltánc - Kritika

2015. október 07.
Robert Zemeckis megmutatta azt a helyet, ahová 100%, hogy nem jön utánad egy bátor zsernyák sem. Ez pedig nem más, mint két állati magas épület között kifeszített kábel, vagyis a levegő. Alig egy órája másztam ki a moziszékből, de még mindig remeg kezem-lábam. Hatalmas élmény és adrenalin bomba volt végig nézni, ahogy a Világkereskedelmi Központ ikertornyai közötti szakadék felett úgy sétagaloppozik egy artista, mintha csak az utcán mászkálna.

Legenda - Kritika

2015. október 06.
Tom Hardy joggal kapja a jobbnál jobb filmek főszerepeit. A sötét lovag: Felemelkedés, Piszkos pénz, A 44. gyermek, Mad Max: A harag útja vagy most a Legenda. Nem mindegyik alkotás 10/10, de Hardy miatt érdemes megnézni mindet. Karakterei egytől egyig hitelesek és kiválóan formálja meg őket. Most a Legenda című filmben a Kray testvérek bőrébe bújik.