asdf

21-es terem

Zootropolis - Állati nagy balhé - Kritika

2016. március 03.
A Walt Disney most bebizonyította, hogy a többi nagy stúdió animációs részlegéhez hasonlóan képes olyan elgondolkodtató, mélyebb töltetű - felnőtteknek is szóló - történeteket írni és készíteni, amiben nem csendül fel két percenként egy semmiről sem szóló dal valamelyik irritálóan retardált karakter szájából.

Végig versenyt futottunk az idővel!

2016. március 01.
A Félvilág direktorával, Szász Attilával beszélgettem, aki A berni követtel már egyszer bizonyította a zseniális tehetségét. Ezúttal Magyarország leghíresebb kurtizánját vitte vászonra: nehéz , viszontagságos körülmények között.

Egyiptom istenei - Kritika

2016. február 24.
Aki komoly, minőségi kaland-fantasy-t vár az Egyiptom isteneitől, az csalódni fog, mert bár néhány aspektusában működni tud, a végeredmény nem több egy mérhetetlenül középszerű, ostoba és felületes blockbusternél.

Ave, Cézár! – Kritika

2016. február 23.
Coen-testvérek visszatértek, hogy a remek stílusérzékükkel könyörtelenül lerántsák a leplet Hollywood pénzhajhász politikájáról. Itt mindenki és minden az, aminek a stúdió láttatni akarja. A Llewyn Davis világa rendező-párosa egy szórakoztatóan elborzasztó, kiábrándító világot teremtettek, aminek minden pillanata ajándék.

Carol - Könyvkritika

2016. február 22.
A Carol-t nem véletlenül övezte már a startvonalnál feszült várakozás. A kritikusok szerint ugyan maga a film nem hozta azt a tabu-bontogató szintet, amit elvártak volna tőle, ám a könyv tényleg bepillantást enged egy olyan korba, ahol „tiltott gyümölcsnek” számított a saját nemünkhöz való vonzalom. Mindez ráadásul kapott egy leírhatatlan lírikus köntöst.

Az 5. hullám - Könyvkritika

2016. február 21.
Éreztem, hogy írott formában az 5. hullám szórakoztatóbb és értékelhetőbb lesz, mint a botrányosan gyenge mozis feldolgozás. Ettől függetlenül tartom azt, amit a kritikámban is írtam: ez is, akárcsak Az útvesztő: Tűzpróba, túlontúl young adult. De arra viszont mindenképp jó volt, hogy levonjam a végső tanulságot: végleg kinőttem ebből a műfajból.

Félvilág - Kritika

2016. február 18.
Szász Attila (A berni követ) legújabb rendezése az I. világháború peremén álló, mélyvallásosságtól átitatott hedonista Budapestjére kalauzolja el a nézőt, ahol a hírhedt Mágnás Elza tartja „fogságban” a gazdag férfiak szívét és csekkfüzetét.

A fekete ötven árnyalata - Kritika

2016. február 07.
Marlon Wayans, mint oly sokszor, úgy döntött, hogy végtelenül kellemetlen módon darabokra szedi a tavalyi év egyik legmegosztóbb filmjét, A szürke ötven árnyalatát. Már akkor sem értettem egyet azzal a negatív hozzáállással, ami Sam Taylor-Johnson filmjét körbevette, ám A fekete ötven árnyalata olyan felesleges gyomrost vitt be a könyvadaptációnak, amit egyáltalán nem érdemelt meg.

A nagy dobás - Kritika

2016. február 03.
Nagy reményekkel álltam A nagy dobás (The Big Short) elé, ami a sztárparádé mellett egy igazán érdekfeszítő, maradandó történet ígéretével kecsegtetett. A végeredményt sajnos nem sikerült igazán alaposan, mélyen kidolgozni. A sztoriban rejlő tanulságot és a mély társadalmi/gazdasági-kritikát inkább csak felületesen kapargatták meg.

A fiú - Kritika

2016. február 03.
A gyerekközpontú horror-filmeknél már csak a játék babás-verziók a félelmetesebbek: Annabelle, Billy vagy Chucky láttán nem egyszer hűlt meg már az ereimben a vér. Ezekből a faragott figurákból mindig árad egyfajta megfoghatatlan, „ködös” misztikum, ami képes a halál ölelő karjaiba kergetni a nézőt . Ezt a tézist lovagolták meg A fiú-ban is, ami ötlet szinten volt merész.

Viharlovagok - Kritika

2016. január 28.
Viharzónában George Clooney-nak, a Hullámtörőkben Ashton Kutcher-nek gyűlt meg a baja a fúriaként őrjöngő hullámokkal. Rajtuk kívül Leonardo DiCaprio (Titanic) és Kurt Russell (Poseidon) is a saját bőrén tapasztalta meg, hogy milyen érzés az, amikor magához édesget a tenger ébenfekete mélysége. Ezúttal Chris Pine vállalkozott arra, hogy a lehetetlennel dacolva legyőzze az elvadult hullámokat. Hát nem sikerült neki túlságosan emlékezetesre.

Egy tökéletes nap - Kritika

2016. január 26.
Nehéz háborús tematikájú nagyjátékfilmeket készíteni manapság, hiszen a hollywoodi filmgyártás sajátos, pátosszal és giccsel átitatott elbeszélésmódja teljesen elidegeníti a nézőket a mozivásznakon ábrázolt konfliktusoktól. Erre az agyonjáratott sablonra cáfol rá az Egy tökéletes nap komikus, ám annál fajsúlyosabb mondanivalójával.