Trónok Harca: Újra a jó úton!
- Dátum: 2016. május 05. 09:39
- Szerző: Steiner Ádám
Tyrion még mindig a legjobb!
Az Otthon alcímet viselő epizód akár szimbolikus jelentőséggel is bírhat, ugyanis tényleg az volt az érzésem, hogy végre megérkeztem. Amíg a puzzle-s szerkezet a túltelítettség miatt egyáltalán nem tudott működni a szezonnyitó részben, addig a folytatásban végre azt láthattuk, ami miatt megszerettük a sorozatot. Ötvenöt perc alatt rengeteg helyen, sok szereplővel találkoztunk, mégsem volt az a metróaluljárói látványpékség illat, ami körbe lengte a kicsit dohos, kimért szagú első fejezetet.
Ez pedig azt is jelenti, hogy nehéz róla spoilermentesen írni, mert rengeteg csavar és meghökkentő, olykor megbotránkoztató jelenet volt benne. Ennek ellenére ki kell emelnem Tyrion-t, aki továbbra is az egyik legérdekesebb és legtöbb potenciállal bíró figura George R. R. Martin világában. Ráadásul az írók kifejezetten ügyesen és pontosan játszanak rá, mert ezúttal is olyan monológot kapott, ami sokáig élénken fog élni a rajongók emlékezetében. Meg merném kockáztatni, hogy az egyik „gyíkot” megkapja, és a régi, lesajnált, „gyenge” törpe igazi sárkánylovasként térhet vissza Westeros-ra. Ügyesen ki tudják vele váltani pár rész erejéig Daenerys-t, aki most ugyan nem tette tiszteletét, de egyáltalán nem is hiányzott.
Brandon Stark eldöntheti Westeros sorsát
A „körkapcsolás” másik érdekes megállója északon volt. Tavaly óta tűkön ülve várom Brand-szálát, és azt, hogy milyen képességekre tesz szert az ifjú varg. Hát most már túlnőtt azon, hogy bele tud bújni állatok bőrébe/elméjébe. Képes visszamenni a múltba, és akik olvasták a könyvet, azok tudják, hogy a jövőbe is lát. Ezúttal némi Eddard Stark-előtörténetet kaptunk kicsiben, ami felötlötte bennem azt a gondolatot, hogy Sean Bean-t vissza lehetne hozni egy rövid cameo erejéig. Nekem, mint rajongónak, ez lenne a legszebb ajándék, amit az HBO adhat! A jellemfejlődés is nagyon szépen kijött, ugyanis az egykor még elveszett, törékeny fiú most már korántsem ezt a benyomást keltette. Így tovább!
Ramsay is a kedvenc karaktereim közé tartozik, aki most abszolút bebizonyította, hogy számára semmi sem szent. Könyörtelenül átvette a hatalmat Deres-ben apjától - Isten nyugosztalja! -, ráadásul tett róla, hogy családon belül senki se törjön a „trónjára”. A készítők bebizonyították, hogyan lehet hatásosan bemutatni a kegyetlenséget úgy, hogy közben egyetlen csepp vér sem hullott. A kevesebb, néha több-eszköz remek feszültségteremtő praktika, amit több írónak és rendezőnek használnia kellene. Tökéletesen nyomasztó és világrengető hatása volt, amit ezúton is köszönök!
Ami kisebbik Stark-lányt illeti: nem húzták tovább, feloldozták Aria-t a bűnei alól. Nem akarták kivívni a rajongók haragját, ezért a következő részekben már várható, hogy az elképesztően erős karakterré cseperedő lány rálép arra az ösvényre, ami rengeteg izgalmas lehetőséget rejt. Ha sikerülne összeállnia a testvérével, akkor összeállna a legyőzhetetlen páros.
Véget ért Jon Snow kálváriája
Valószínűleg minden rajongót a Fekete Vár és az Éjjeli Őrség parancsnokának sorsa izgatta, ugyanis Melisandre jelenléte a boldog visszatérés reményével kecsegtetett. Bár mennyire is szeretném leírni, hogy mi történt, nem akarom az olvasóim élményét elrontani. Legyen elég annyi, hogy Jon Snow sorsa aligha nem minden Falon lévő karakter életére ki fog hatni, ami túl fog mutatni teljes Westeroson is!
Az új szezon második epizódja köröket vert a nyitányra, ami a saját értékrendszeremen belül a széria egyik legjobbjának is tartok. Amíg múlt héten megingott hittel, és némi bizalomvesztéssel álltam a második része elé, addig most alig várom, hogy érkezzen a harmadik felvonás!
