1. Emmerich és a producer- valamint írótársa, Dean Devlin épp a történet kidolgozásánál tartottak, amikor megtudták, hogy Tim Burton is az idegenek inváziójáról forgat. A páros ezért felgyorsította a gyártást, a készülő alkotásukat A Függetlenség napjának nevezte el és 1996 októberére a mozikba küldte a filmet, ami így nem csak megelőzte a Támad a Mars!-ot, de örökre beírta magát a mozitörténelembe.

2. Az első nézői vakteszt viszont váratlan fordulatokat hozott, hiszen kiderült, hogy a film és a hang nincs szinkronban, így le kellett állítani a vetítést. Addigra azonban a közönség olyan izgatott volt, hogy tíz percen át szurkoltak a folytatásért, miközben Devlin és társai lázasan próbálták újra működésbe hozni a gépezetet.

3. Jeff Goldblum és Will Smith legtöbb közös jelenetét zöld háttér előtt vették fel, így viszont fogalmuk sem volt, mikor hova nézzenek. A fura szituációnak köszönhetően az idő nagy részében bolondoztak a srácok, és olyan spontán mondatokkal szórakoztatták magukat, amik végül a filmben is helyet kaptak.

4. Az utolsó jelenetbe Jeff Goldblum majdnem belebetegedett. Annyiszor kellett megismételni a felvételt, ahol Will Smith-szel közösen büszkén szivaroznak, hogy a végén már undorodott tőle. Azért, hogy megoldják a szituációt, az egyik rendezőasszisztens tartotta izzásban a szivart addig, amíg el nem hangzott a „felvétel!” utasítás.

5. Bill Pullman emlékezetes elnöki beszédét Devlin mindössze 15 perc alatt írta, és a forgatási nap végéig egyszerűen elfelejtkezett róla. Amikor pedig észrevette, hogy a színész már javában próbálja a vázlatot a meghatott, éljenző stáb előtt, úgy döntött, nem változtat a beszéden és útjára engedi úgy, ahogy van.

6. Ma már szinte elképzelhetetlen, de A Függetlenség napjában a speciális effektek 80%-ánál miniatűr modelleket és pirotechnikát alkalmaztak, például a Fehér Ház felrobbantásánál is. A film az egyik legutolsó olyan nagy hollywoodi kasszasiker volt, amihez nem használtak CGI-t, azaz számítógépes grafikát.

7. A tervezésnél Emmerich nem igazán tudott választani a hatalmas, izmos űrlény és a Roswell-szerű alien között, ezért a kicsit végül a nagyba helyezte. A megjelenítéséhez pedig nem használt CGI-t, csupán bábokat, földönkívüli jelmezbe öltöztetett színészeket és a stáb tagjait, akik a csápokat mozgatták.

8. Emmerich és stábja egyszer épp az Egyesült Államokban voltak sajtó körúton, amikor egy csapat öltönyös ember arra kérte őket, hagyjanak abba mindent, amit csinálnak. Amikor a rendező rákérdezett, mégis mi folyik itt, azt a választ kapta, hogy egy jet vár rájuk, ami a Fehér Házba repíti őket. Clintonék nyilvánvalóan hatalmas rajongói voltak a katasztrófafilmeknek, vagy egyszerűen csak kíváncsiak voltak, vajon biztonságban vannak-e egy esetleges földönkívüli támadás esetén…

Húsz év után végre itt a folytatás, amely június 23-tól látható a mozikban!

*A kiadvány extrái:

1. lemez (eredeti nyelven): ID4 adatfolyam – trivia feliratsáv; Audiokommentár Roland Emmerich és Dean Devlin közreműködésével (a film mindkét változatához); Audiokommentár az Oscar-díjas trükkcsapat tagjaival

2. lemez (magyar felirattal): Feltámadó örökség – vadonatúj félórás dokumentumfilm; Alternatív befejezés; Bakiparádé; A valóság megalkotása – a trükkök mögött; Az invázió – áldokumentumfilm; Így készült a film; Minden, ami felrobban; Hírműsorok és tudósítások az invázióról; Sztoribord három jelenethez; Látványtervek és forgatási képek galériája; Előzetesek és tévéreklámok (eredeti nyelven)