De ha valaki képes monumentálisan, teljesen más szemléletmóddal elmesélni az emberiség egyik legpusztítóbb katasztrófáját, az pont a Fekete Hattyú és a Rekviem egy álomért direktora lehet. És ő is lett!

Az ember elpusztít mindent, amihez csak hozzáér

Elég csak annyit tennünk, hogy bekapcsoljuk a tévét vagy bele lapozunk a reggeli újságba, máris beigazolódik az a félelmünk, hogy az ember elpusztítja azt a világot, amit eleve csak kölcsön kapott és amin – bár ezt gyakran elfelejtjük – nem egyedül osztozunk. És hogy miért? Erre a kérdésre Ray Winstone karaktere ad egy olyan választ, amivel egész egyszerűen nem lehet vitába szállni: úgy gondoljuk, hogy az állatokat vagy a növényeket Isten nem azért teremtette meg, hogy az ember védje és óvja őket, hanem azért, hogy uralkodjon felette. Mert a világ megteremtője létre akart hozni egy olyan fajt, ami mindennél erősebb, jobb. Ergo a választ abban az emberi jellemhibában lehet keresni.

Többek között ez Noé üzenete, aki nem is találhatott volna jobb tolmácsot Darren Aronofsky-nál. A lélekre ható filmek nagy mestere remek érzékkel és meglehetősen nagy művészi szabadsággal nyúlt a Biblia egyik legismertebb történetéhez, amit sikerült blockbuster köntösbe bújtatnia, pedig az egész valójában egy kemény vonalas dráma. Pedig az elején kicsit megijedtünk, amikor rögvest kőszörnyek, vagyis megkövült külsejű őrangyalok tűntek fel a vásznon. Az egész kicsit úgy festet, mintha egy elnagyolt fantasy történetet kapnánk. Ennél nagyobbat szerencsére nem is tévedhettünk volna, mert Noé minden, csak nem buta történetvezérlésű, ostoba párbeszédekkel operáló popcorn film.

Darren Aronofsky-nak van egy olyan képessége, ami talán senki másnak nincs ma Hollywoodban: képes arra, hogy nagy intenzitással felszabadítson bennünk érzelmeket, gondolatokat. Bele mászik a néző fejébe, ahol eléri azt, hogy órákkal a film megtekintése után se gondoljon másra, csak a Noé meghatározó képkockáira.

Ehhez pedig nincsen szüksége brutális robbantásokra, látványos harci jelenetekre, csak egy olyan karakterre, aki képes erősen mozgatni a történetet. Ez a szereplő pedig nem más, mint Noé, akivel a Fekete Hattyú direktora a kedvenc eszközével játszik. Azzal, ami az egyik legfélelmetesebb emberi betegség: az őrülettel. Mert, hogy a világ első „szuperhősének”, Noé-nak az elméjét teljesen elborította az isteni küldetés, aminek a teljesítéséért képes bármit feláldozni. Az az érzésünk, hogy Darren Aronofsky talán mélyebben is elmerült volna a bibliai figura őrületében, ha nem koppintottak volna rá a kezére a stúdió fejesei egy vaskos csekkfüzettel. Bár igaz, hogy elengedhette a fantáziáját, de mivel ezúttal nem „apró pénzzel” játszott, bizony erős kontrol alatt is ált.

128 millióból építették meg Noé a bárkáját

Ennyit kapott Darren Aronofsky arra, hogy tető aláhozza azt a fabárkát, amivel Noé és családja túlélhette az emberiség egyik legismertebb természeti katasztrófáját. És a pénzből nagyszerűen gazdálkodott, a jelentek igényesek, az effektekre sincs panasz, minden cent jó helyre került. Igaz, a 3D-s hatás itt sem dob túl sokat a latba, egyáltalán nem növeli a filmélményét, de szerencsére nincs is szükség rá.

Bár a trailer-ben blockbusterként próbálták eladni a filmet, de ez – ahogy pár sorral fentebb hangsúlyoztunk – a szó szoros értelmében nem igaz, ami a fényképezésen is tetten érhető. Itt-ott művészies képekkel operál. A leglenyűgözőbb jelent az egész filmben nem is az özönvíz megjelenítésénél volt, hanem akkor, amikor Russell Crowe elmagyarázza a teremtéstörténetet, a világunk és az ember megszületését.

Russell Crowe jutalomjátéka

A címszereplőt alakító Russell Crowe a Gladiátor és Egy csodálatos elme óta nem volt ennyire átszellemült. Nagyon akarta ezt a szerepet, ez minden mozdulatán, minden arcrezdülésénél és gesztusánál tetten érhető volt. A mostanság epizód szerepeket (Acélember) vállaló Oscar-díjas színészt jó volt látni a régi fényében tündökölni. Ehhez persze kellett egy olyan direktor is, aki világos, áttekinthető ívet ad a karakterének: ahogy haladunk előre a történetben, a kedves, szerethető, gondoskodó Noé fokozatosan átalakul egy őrületbe forduló vallási fanatistává.

Közte és Jennifer Connelly között pedig nagyon működik a kémia. Elhisszük, hogy nekik tényleg olyan erős kapcsolatuk van, amit még maga Isten sem tud szétválasztani.

Hasonlóan remekelt Emma Watson is, aki nem csak szemkápráztatóan gyönyörű, hanem bebizonyította: jóval többre képes annál, mint, amit a Roxfort-ban mutatott. Érett, felnőtt játékkal kápráztatott el minket.

A film legnagyobb meglepetése Logan Lerman volt, akit olyan filmek után, mint a Három testőr vagy a Percy Jackson-franchise, elképzelni sem tudtuk egy ennyire drámai alkotásban. De nem csak, hogy tisztességesen helyt állt, hanem „üzent is” Hollywoodnak: készen áll arra, hogy egy napon átvegye a stafétabotot a nagy öregektől.

Anthony Hopkins-t – ő alakította Matuzsálemet – pedig senkinek nem kell bemutatni. A mostanság mellékszerepekben tündöklő sztár a film legtöbb poénját szolgáltatta – talán össz-vissz kettő volt belőle -, ráadásul nagyon hiteles is volt a bölcs és megfontolt öregember szerepében.

Noé-nak az árvíz mellett az egyházzal is meggyűlt a baja

Nem csoda, hiszen Darren Aronofsky elég szabad felfogással nyúlt a bilbliai személyhez, és sokkal inkább egy olyan üzenet átadására koncentrált, ami a mai világunkban a legaktuálisabb. Ennél fogva Isten szolgái igencsak rosszallóan néztek rá, támadták is a filmet, hogy nem igazán sikerült a Bibliának megfelelően ábrázolni a figurát, a történetet.

A filmet gyártó stúdió és Russell Crowe minden megpróbált annak érdekében, hogy lecsillapítsa a kedélyeket.  El akarták ugyanis érni azt, hogy Ferenc pápa tekintse meg a filmet, ám ezt a Vatikán elutasította. Annyit azonban sikerült elérniük, hogy az Oscar-díjas színész és a Noé-t rendező Darren Aronofsky részt vehetett Ferenc pápa általános audienciáján a Szent Péter téren.

Hiszünk vagy nem hiszünk? Ez itt a kérdés

Legalábbis Noé az Istenbe vetett hit kérdéskörét feszegeti. Elhisszük azt, hogy ez a bolygó, az univerzum és mi magunk is egy felsőbb hatalom által teremtettünk vagy csak a véletlenek sorozatának köszönhetjük, hogy ezen a földön járunk? A kérdés megválaszolását a saját belátástokra bízzuk, de annyi azonban bizonyos, hogy Darren Aronofsky özönvize egy rövid időre a mozi teremben ülök összes bűnét elmosta.

NOÉ (12)

Színes, szinkronizált amerikai film

írta: Darren Aronofsky & Ari Handel

Executive producerek: Ari Handel, Chris Brigham

Producerek: Scott Franklin, Darren Aronofsky, Mary Parent, Arnon Milchan

Rendezte: Darren Aronofsky 

Szereplők:

Russell Crowe

Jennifer Connelly

Emma Watson

Anthony Hopkins

Gyártó: Paramount, 2014

Hossza: 134 perc

Korhatár: 12

Országos bemutató: 2014. március 27.

Bemutatja a UIP-Duna Film

Lájkold vagy oszd meg ismerőseiddel. Csatlakozz közösségünkhöz a Facebookon! Csekkold videóinkat a Youtube-on.